A mostanihoz hasonló mély válságban még soha nem volt a magyarországi sertéstenyésztés – indította ágazati értékelését Jakab István, a parlament alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke tegnap egy szakmai fórumon. Ha nem fordul meg a jelenlegi trend, akkor folytatódik a hazai sertésállomány csökkenése. A Magosz elnöke úgy véli, hogy az integráció, szövetkezés, vagy közös érdekeltségű állattartó, feldolgozó vállalkozások nélkül a hústermelésen képződő jövedelem nem oda jut, ahol a legtöbbet kockáztatják. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor az állattartók összefogtak, hogy az akkor eladó szegedi Picket megvásárolják – először a kisgazda, majd később a szocialista vezetésű minisztérium hiúsította meg a próbálkozást. Most újra szövetkezésre, összefogásra van szükség az ágazat valamennyi szereplője részéről ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább a sertések száma, és a magyar disznó versenyképes legyen a piacon.

A sertések száma most nem éri el a négymilliót; de ha sikerülne egységet teremteni az ágazatban, akkor ez a szám akár 6–7 millióra is növelhető – mondta. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára szerint most a takarmányhiány, illetőleg a magas árak jelentik a szűk keresztmetszetet. A takarmányhiány enyhítésére az úgynevezett tartalékkészletekből kellene piacra dobni, célzottan az állattartók számára, de ugyanígy lehetne kérni az Európai Bizottságtól, hogy az intervenciós árpakészletekből vásárolhassanak a magyar termelők.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint már hónapok óta ostromolják a szaktárcát, hogy tegyen intézkedéseket a takarmányárak mérséklésére, amennyiben nem történnek konkrét, az ágazat helyzetét javító intézkedések, úgy sok helyen levágják a sertéseket, és így idén csökkenhet a magyar állomány kétszázezer, de akár egymillió sertéssel is, s ez vidéken szociális válsággal fenyeget. A Népszabadságnak Sákán Antal elmondta: ha néhány napon belül a magyar állattartók érdekében a szaktárca nem rukkol elő valamilyen ötlettel, akkor február közepén, demonstrációjukon levágott disznófejeket öntenek a minisztérium elé.

Kardeván Endre, a szaktárca élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára az egyelőre titokban készülő agrárstratégiáról csak annyit mondott, hogy szerepel benne az állatlétszám növelésének terve. Megemlítette, hogy az Új Széchenyi Tervben van lehetőség a kistermelés fejlesztésére. Beszámolt arról is, hogy a jelenlegi agrárkormányzat minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a hazai fogyasztást ösztönözze. Így történt ez a közelmúltban is, amikor a német dioxinbotrány kirobbanása nyomán, a hazai fogyasztók védelmében elrendelték a német sertéstermékek tételes ellenőrzését. A német hatóságok és az Európai Bizottság nyomására az eredeti szigoron enyhítettek. Most kockázatelemzés alapján végzik ezt a vizsgálatot, amelyet Németország is elfogadott. Hozzátette: a bizottság azonban ezzel az intézkedéssel sem elégedett, kifogásolja a kétnapos bejelentési kötelezettséget. Kardeván Endre elmondta azt is, valószínűleg néhány nap múlva viszsza kell vonni az egész rendeletet, s ezek után lehetőség lesz a másodlagos ellenőrzésről szabályok alkalmazására.