Nyelvbotlás is történhetett, gondolnánk, hiszen valójában a példátlan összefogdosást lehet dicsérni ezzel az aránnyal. Az embereknek csak azt kellett megérteniük, hogy elveszik tőlük a nyugdíjuk nagy részét, ha nem engedelmeskednek, hát mentek. Ha ilyen lett volna a kétharmados összefogás is – márpedig Orbán arra utalt, hogy az hasonlóképpen fenséges volt, mint ez –, már nyomai sem volnának. Ahogy, ha a nyugdíjforradalmi összefogdosás megszűnne, a 97 százalék is szétszaladna. Menne ki-ki vissza a pénzével oda, ahonnan az összefogás kiparancsolta. Orbán Viktor a szabadságot ünnepli abban, hogy háromszázaléknyi ember, mint mondta, bátor volt maradni. Bátornak pedig veszéllyel, fenyegetéssel szemben lehet lenni. De mi lehet az? Egy újabb öszszefogás?