Kétpilléres a nyugdíjrendszer
Kiemelkedő összefogásnak nevezte sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka a társadalombiztosításba történő visszatérést választotta. Az ország egy nagy közös vállalkozásba vágott bele, ami a nyugdíjrendszer harmadik pillérének a kiiktatása volt, s úgy érezte illendőnek, hogy „mivel az akció véget ért”, és az egyik legnagyobb strukturális reformról van szó, a kormány köszönetét kell tolmácsolnia azoknak, akik így döntöttek – mondta.
Ezzel véglegesen kétpilléressé vált a magyar nyugdíjrendszer. Kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne – közölte. Arra, hogy sokan, akik Alkotmánybírósághoz fordultak, éppen azt kifogásolták, hogy nem szabad választásról volt szó, Orbán Viktor úgy reagált: szabad volt a választás. A magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradó háromszázalékos arány pont arra elegendő, hogy azt tudjuk mondani, volt választás. Hiszen egyetlen ember sem maradt le a magán-nyugdíjpénztári rendszerben való maradás lehetőségéről. Egy százszázalékos arány nekem is gyanús lett volna – tette hozzá. Aztán úgy folytatta: kétségkívül nehéz kondíciók között kellett választani, de mindenkinek megvolt a lehetősége, hogy felnőtt döntést hozzon. –Nem kívánom azokat egy pillanatig sem bírálni, akik az egyéni utat választották. Sőt, örülök, hogy Magyarországon van százezer olyan ember, aki azt gondolta, hogy állami segítségtől függetlenül is meg fog tudni állni a lábán. Ez rendkívül bátor tett a részükről, nagyon magabiztosnak kell hogy legyenek, nyilván megfelelő anyagi kondíciókkal – fogalmazott a miniszterelnök, egyértelművé téve: a kormány hosszabb távon sem szeretne változtatni azon, hogy „mindig azok járnak jobban, akik benne maradnak a közös szolidaritási rendszerben, azokkal szemben, akik az egyéni utat választják”.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor a harmadik pillér „felszámolása” kapcsán megismételte, hogy a kormány lépése nélkül nem lehetett volna fenntartani a nyugdíjrendszert; „az összeomlás veszélye nagyon közel volt”, különösen, hogy a GDP-hez mérten 80 százalékos az államadósság, a költségvetési hiánycél pedig „iszonyatos erőfeszítéssel” csak háromszázalékos lehet. E lépés nélkül ezt képtelenség lett volna kigazdálkodni – jegyezte meg. Így viszont a kormány hozzákezdhet az ország „első számú ellenségének”, az államadósságnak az érzékelhető mértékű csökkentéséhez is.
Kérdésekre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: 2011 végére az állami nyugdíjrendszer át fog állni az egyéni számlán vezetett rendszerre, az egyéni számlavezetésre való áttérés a következő néhány hónapban be fog következni. A menetrendről szóló előterjesztést szerdán hallgatta meg a kormány. Orbán Viktor ezúttal is megerősítette: a nyugdíjkaszszának egyensúlyban kell lennie. „Ma a nyugdíjkasszából fizetünk olyan ellátásokat, amelyeket nem a nyugdíjkasszából, hanem egy szociális alapból kellene fizetni”. A „ravaszkodós” keresztfinanszírozásokat meg kell szüntetni, felfoghatatlan, miért fizetnek az öregségi nyugdíj kasszájából szociális ellátást, idő előtti nyugdíjba menetelt. A nyugdíjkasszát pénzügyi szempontból át kell világítani, meg kell tisztítani, és csak a nyugdíj jellegű kifizetések maradhatnak ott, azokat pedig a befizetésekkel egyensúlyba kell hozni – hangoztatta a miniszterelnök.
A magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésével kapcsolatban Orbán Viktor megerősítette: a pénztároktól kapott információk alapján ezeket ki fogják fizetni az állami rendszerbe átlépők számára. „Most ugrik a majom a vízbe, hiszen most derül ki, hogy mennyi az annyi” – a miniszterelnök tegnap lapunk kérdésére, hogy pontosan mennyi pénz folyik be a harmadik pillér megszüntetésével az államkasszába, nem tudott pontos számot mondani. Szerinte senki nem tudja pontosan, hogy mennyi bevétele lesz az államnak a magán-nyugdíjpénztári vagyonból, erre csak becslések vannak. Az biztos, hogy az eddig a pénztáraknak átutalt évi 360 milliárd forint mostantól az állami rendszerben marad, illetve áprilisra az is kiderülhet, hogy az állampapírban tartott pénztári vagyonnak mekkora az értéke. A kérdés a kormány szerint az, hogy a pénztárak által vásárolt részvények és értékpapírok mennyit érnek – ennek kiderítése „jó néhány hónapot igénybe vesz”.
Közpénzügyi fejezet az alkotmányban
Orbán Viktor egyetért azzal a Németországban és Lengyelországban működő rendszerrel, amely az alkotmányban szabályozza az államadósságot. Ezekben az országokban ugyanis, ha az államadósság elér egy meghatározott szintet, akkor automatikusan – külön döntés nélkül – államadósság-csökkentő mechanizmusok lépnek életbe. Épp ezért a miniszterelnök bizton állította, hogy az új alkotmányban lesz közpénzügyi fejezet. „Nem az lesz a nagy dolog, hogy az új alkotmányba beleírjunk egy ilyen szabályt, hanem kell alkotni egy külön törvényt – egy átmeneti szabályt –, amellyel rá kell szorítanunk a következő kormányokat, hogy hogyan kell közeledni az államadósság elfogadható szintjéhez.” Nemcsak megvédeni kell az országot a további eladósodástól, hanem garanciát kell kapni arra, hogy az ország ki fog törni az adósságcsapdából – tette hozzá.
