Zöld jelzés a német húsnak
A németországi dioxinbotrány kipattanását követően az országos főállatorvos január 19-én rendelt el korlátozásokat a német eredetű hústermékekkel kapcsolatban, ezt módosították most. A vidékfejlesztési miniszter akkor a német sertéshúsok magyar akkreditált laboratóriumban kötelező dioxinvizsgálatát rendelte el, ám a szaktárca tegnapi közleménye szerint az bizonyossá vált, hogy a német hatóságok kiemelt módon és megfelelő hatékonysággal végzik a dioxinszennyeződéssel érintett takarmány-előállítók és az állattartó telepek ellenőrzését, és biztosítják a dioxinnal potenciálisan szennyezett termékek kiszűrését.
Ezért február elsejétől minden élelmiszer-ipari vállalkozó, aki friss vagy fagyasztott sertéshúst, húskészítményt vagy élő sertést vágási, feldolgozási vagy értékesítési céllal Magyarország területére hoz, köteles a szállítmány várható érkezése előtt két munkanappal bejelenteni az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján a szállítmányból dioxinvizsgálat céljából mintát vehet. A vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket az érintett vállalkozónak kell kifizetnie.
A hazai intézkedéseket több európai és magyar szervezet is bírálta, az EU egészségügyi biztosa pedig aránytalannak nevezte azokat. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) titkára a Népszabadságnak természetesnek nevezte, hogy egy ilyen helyzetben a hatóság védi a fogyasztókat. Ugyanígy elfogadható az is, hogy egy ilyen alkalmat kihasználnak arra, hogy a hazai állattenyésztők érdekeit védjék. Szerinte az ellenőrzés technikája volt túlzó, hogy csak magyar labor eredményét fogadták el.
A mostani enyhítéssel egyébként visszaállt a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés óta fennálló régi rend a kétnapos előzetes bejelentésről. Vámos György elmondta azt is, hogy a most visszavont, raktárakban lévő, még fogyasztható húsok visszakerülhetnek a boltok polcaira.
Mivel a németországi botrányt a szennyezett takarmány okozta, a szaktárca leszögezte: elegendő mennyiségű gabonaalapú takarmány áll rendelkezésre a takarmányozási igények kielégítésére. Csak kukoricából a hazai felhasználási igényeken túlmenően több mint hárommillió tonna termett Magyarországon. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a takarmányárak a korábbiakhoz és a kívánatoshoz képest magasak. A jelenlegi piaci környezetben az agrárkormányzat nem tervez állami gabonafelvásárlást, hiszen az csak tovább emelné az amúgy is magas piaci árakat. A kormányzat más eszközökkel igyekszik az állattenyésztő gazdálkodók számára segítséget nyújtani. 2011-ben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást – összesen 47 milliárd forintot – biztosítanak az állattenyésztéshez kapcsolódó különböző támogatási jogcímekre.
