Az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka nem tett nyilatkozatot a január végi határidőig, ők tehát vagyonukkal együtt visszakerülnek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Azt még nem tudni, hogyan érinti az egyes pénztárak tagi állományát a változás, arról legkésőbb 2011. március elsejéig ad tájékoztatást a pénztáraknak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). Akkor kiderül, honnan hányan léptek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Onnantól kezdődik a valódi munka a pénztárakban: el kell készíteniük az ütemtervet, ami alapján a vagyon visszakerül az állami alaphoz, valamint a kilépők megkapják a számlájukon felhalmozódott reálhozamot, tagi kifizetéseket. Az ütemterv elkészítésére legfeljebb 45 napjuk van a pénztáraknak, akkortól számítva, hogy az ONYFtől megkapták a kimutatást.

Érdekes lesz megfigyelni, ki hogyan veszi figyelembe a határidőket.Mert mostantól az iskolai tornaórákon játszott partizánháborúra  emlékeztető harc veszi kezdetét: ki tudja a másikat sarokba szorítani, kiejteni a játékból. Ebben az esetben az a tét, hogy ki tudja siettetni vagy elnyújtani az ügymenetet. Az államnak nyilván az lenne a célja, hogy még azelőtt beinduljon a vagyon átadása, mielőtt az Alkotmánybíróság - az állam számára esetleg kedvezőtlen - határozatokat hoz a hozzá benyújtott indítványok alapján. Vagyis olyan helyzetet kell teremtenie, amikor már visszafordíthatatlan a folyamat, a nyugdíjrendszer átalakítása. A pénztárak pedig abban érdekeltek, hogy ez minél később következzen be.

Ezek alapján tehát arra lehet számítani, hogy a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság a lehető leghamarabb
átküldi a pénztáraknak a neveket tartalmazó listákat, s nem várja meg a március eleji határidőt. A pénztárak pedig kihasználják majd a rendelkezésükre álló, a listák beérkezésétől számított 45 napos időszakot
az ütemtervek elkészítésére, mert az alatt is megszülethet az Alkotmánybíróság döntése. Amennyiben a felek így cselekszenek, akkor a következő forgatókönyv valósulhat meg az előttünk álló hónapokban: az ONYF február elején elküldi az összesítőket (ami nem tűnik lehetetlen feladatnak, a nyilvántartásból két hét alatt ki lehet szűrni azt a kevesebb mint 103 ezer tagot, aki marad, s a nevüket, illetve a társadalombiztosítási
azonosító jelüket továbbítani a pénztárak felé), majd ezt követően a pénztárak nekilátnak az ütemtervek elkészítésének, s a feladat összetettségére hivatkozva (meg kell állapítani az egy tagra jutó vagyont, reálhozamot  kell számolni) maximálisan élnek a törvényben biztosított 45 napos határidővel. E forgatókönyvnek egy buktatója lehet az ONYF részéről: a külföldön nyilatkozók, illetve akik akadályoztatásuk miatt (egészségügyi okokból, vagy mert szabadságukat korlátozó büntetésüket töltik) kérték, hogy a nyugdíjbiztosító munkatársai keressék fel őket, egészen február legvé géig megtehetik a nyilatkozatukat. Tulajdonképpen őmiattuk kellett március elsejére tenni a listák átadásának határidejét. Ám ez nem minden
pénztár tájékoztatása esetében lesz akadály, valószínűleg pár személyről lehet szó.

Vagyis ha mindkét fél az érdekei szerint cselekszik, akkor március közepére-végére elkészülhetnek az ütemtervek. Ezt követően azokat három napon belül el kell küldeniük a pénztáraknak a PSZÁF-hoz,  jóváhagyásra. A felügyelet vélhetően nem sokat fog ülni a dokumentumokon, ám így is könynyen elképzelhető, hogy elfogadott ütemterve csak áprilisban lesz a pénztáraknak: amennyiben az ONYF február közepéig
vár a listák elküldésével, akkor azzal már „jó szolgálatot tehet" a pénztáraknak. Ebben az esetben ugyanis vagyonmozgás csak májusban valósulhat meg - s nem már áprilisban, amire Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi
kormánybiztos számít.

A tavaly karácsony előtt megjelent kormányrendelet az eljárási szabályokról ugyanis előírja, hogy „a  társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő taggal való elszámolás fordulónapja azon hónap utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv alapján megtörténik". Tehát április végéről beszélünk - amennyiben az ütemterv szerint ez áprilisban lebonyolítható, mert későbbi dátum is elképzelhető, ha a PSZÁF jóváhagyja
- s a pénztáraknak ezt követően is lesz még 12 napjuk a rendelet szerint, hogy teljesítsék előbb a reálhozamok kifi zetését, majd a vagyonátadást, ahogy azt a törvény előírja. Ha viszont gyors lesz a nyugdíjbiztosító, akkor rákényszerítheti a pénztárakat, hogy egy hónappal hamarabb, már áprilisban megtörténjen az elszámolás. Már csak az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság mikor dönt nyugdíjügyben. No
és nem mellékesen: hogyan?

Tegnap délig több mint 32 ezer olyan jogfenntartó nyilatkozat érkezett a vegyipari szakszervezethez (VDSZ), melyben az érintettek jelzik: a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, vagyis kényszerből léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, a nyilatkozat lehetővé teszi a
magán-nyugdíjpénztári tagság visszaállítását.

A nyilatkozattétellel 400 fogvatartott élt - tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóosztályától. A 31 intézetben mintegy 16 500 személyt tartanak fogva - a nyilatkozatot ők nem tehették
meg a nyugdíjbiztosítónál, ebbéli igényüket írásban kellett jelezniük, s a nyugdíjbiztosító munkatársai
a helyszínen keresték fel a pénztártagokat. (F. Gy. A.)

Az MSZP szerint szégyenletes, hogy „egy felháborító zsarolással kikényszerített átlépést" Selmeczi Gabriella sikernek nevez. Kormos Kata szóvivő ezt annak kapcsán mondta, hogy a nyugdíjvédelmi megbízott óriási sikernek nevezte, hogy a tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. Ha azoknak kellett volna nyilatkozniuk, akik az állami nyugdíjpénztárba akarnak visszatérni, akkor fordított eredmény született
volna - fogalmazott.