Alig egy bő hónap után tegnap lejárt a határidő, hétfőn nyilatkozhattak utoljára azok, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kívántak maradni. A fejlemények tükrében aligha kétséges, hogy helytállóak voltak azok a várakozások, amelyek szerint az összesen 38 irodában az utolsó napokban lesz a legnagyobb roham. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF) budapesti, Fiumei úti kirendeltségének épülete előtt már múlt pénteken is hosszú sor kígyózott, az utolsó napon viszont már sorszámokat is osztottak a gördülékenyebb ügymenet érdekében. Ez azért volt lényeges, mert az irodák meghosszabbított nyitva tartással működtek, s aki sorszámot kapott, azok előtt nem zárták be a kaput, az leadhatta nyilatkozatát. Az ONYF nyilvántartása szerint egyébként hétfő este hat óráig 95 016 ember adott le a maradásról szóló nyilatkozatot. Jó darabig azonban még biztos nem lesz végleges szám, már csak azért sem, mert a tartósan külföldön élő állampolgárok a külképviseleteken február 28-ig jelezhetik maradásukat, azaz hogy nem kívánnak a tisztán állami nyugdíjrendszerbe visszalépni. Ezzel együtt azért az biztosan kijelenthető, hogy hiába volt az utolsó napok jelentékeny bővülése, a pénztárak által remélt, a teljes taglétszám tíz százaléka nem jön öszsze a maradók oldalán. Ehhez körülbelül 320 ezer embernek kellett volna nyilatkoznia.

Hogy ez mire lesz elég, vagyis, hogy mennyi pénztár marad talpon, azt még nehéz lenne megmondani, mindenesetre néhány napja Bába Julianna, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnöke –az utolsó heti nagyobb „érdeklődéssel” kalkulálva – úgy látta, négy-nyolc pénztár maradhat a piacon. Az már a tavasz folyamán derül ki, hogy pontosan mekkora vagyont is visznek magukkal az állami rendszerbe átlépők. Ekkor válik világossá, mi kerül a tb-ben vezetett egyéni számlákra – már ha az valóban megvalósul, erre elvileg ígéret van a kormánytól. Ez ugyanakkor virtuális öszszeg lesz, hiszen a visszavitt vagyon folyó kiadásokra, illetve az államadósság csökkentésére megy majd el.

Hogy a rendszer ebben az állapotban meddig marad „életben”, az kérdéses. A kritikusok az Alkotmánybíróságban, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróságban bíznak, de a szocialisták – könnyelműnek egyébként aligha nevezhető – ígéretet tettek arra, hogy azonnal kompenzálják a pénztárban maradók „jogveszteségeit”, ahogy kormányra kerülnek. Az jelenti a legvitatottabb kérdést, hogy miközben nyugdíjjárulékuk többségét 2012 januárja után is az állami kasszába fizetik be a pénztártagok, jogszerző idejüket mégsem tudják növelni.

A nyilatkozatok terén az ügygyel kapcsolatban tegnap is zajlott az adok-kapok. Török Zsolt MSZP-szóvivő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány az adórendszer igazságtalan átalakítása miatt bekövetkező bevételkiesést akarta mérsékelni, ezért döntött előbb a nyugdíjpénztári befizetések átirányításáról, majd a megtakarítások „lenyúlásáról”. Szavai szerint a költségvetésen keletkező lyuk létrejöttében közrejátszottak a „forint bedöntéséhez” vezető fideszes nyilatkozatok is, amelyek miatt a devizahitelesek törlesztőrészlete nőtt. Szólt arról is, hogy ha ezután csak annyit fizetnek ki nyugdíjakra, amennyit a járulékokból beszednek, az a következő években a nyugdíjak 20-25 százalékos csökkenését eredményezheti. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő erre úgy reagált: a szocialista politikusok megszólalásaik tartalmával csupán azt bizonyítják: nem tudnak napirendre térni afölött, hogy a kormány az emberek oldalára állt.

nyugdíj,