Magára marad a Boeing?
A döntés ezúttal odáig ment, hogy az indokolásában – egyes értelmezések szerint – az amerikai repülőgépgyár külső támogatások nélkül nem lett volna képes a 787 Dreamliner modell bemutatására. A döntés értelmezése persze jól mutatja a repülőgépgyártók közötti ádáz csatát: nem véletlen, hogy pont az a modell van a kommentekben egyedüliként nevesítve, amely technológiai szempontból az amerikaiak portfóliójában a legnagyobb durranás, amely radikálisan csökkenti az üzemeltetési költségeket, s amely évtizedekre biztosíthatja a gyártó pozí ció it a piacon. Emlékezetes: annak idején, a nagy konkurens, az Airbus A380 kifejlesztése során a Boeing ugyanerre hivatkozva támadta az európai repülőgépgyártó konzorciu mot, amely a kétszintes és csakugyan forradalmi típus fejlesztésében megrogyott ugyan, ám eladásai azóta lekörözik a Boeing számait – amely már az említett Dreamliner modelltől várja az áttörést.
Emlékezetes: több mint húsz éve a Boeing is csaknem belebukott a 747-es modell fejlesztésébe, amely azóta a hoszszú távú légi közlekedés kulcstípusa, ám a repülők a világ vezető légitársaságainál kiöregedőben vannak, s a piac növekedése pont azokban a gépekben keresendő, amilyenekre lecserélik a flottákból kivonandó Boeing–747-eseket. Ezek közé tartozik az Airbus A380 és a 2015-re elkészülő, de már kompozitanyagokból álló Airbus A350, valamint a Jumbo új változata, a 747-800, illetőleg a már tesztrepüléseket végző, szintén kompozit 787–Dreamliner, amelynek bevezetésére a Japán ANA légitársaság vállalkozott.
A WTO tegnapi döntésében egy ötmilliárdnyi, a Boeinghoz az adófizetők pénzéből alászálló dollárról jelenti ki, hogy szabálytalan, előre jelezve, hogy kétmilliárd, a jövőben felveendő támogatás is ebbe a kategó riá ba sorolandó. Ez pedig a kommentárok szerint súlyosan torzította a versenyt a repülőgépgyártók piacán, amelynek főszereplője a Boeing mellett az Airbus, kisebb versenyző pedig a kanadai Bombardier és a brazil Embraer. A WTO álláspontja szerint az USA védelmi kiadásaiból annak ellenére is szabálytalan a Boeing támogatása, hogy annak van katonai részlege, s a NASA kutatási alapjaiból sem szabályos a Boeing kutatás-fejlesztési programjainak támogatása, ahogy Washington állam és Everett (a Boeing székhelye) városának támogatásai sem jogszerűek, mert végső soron e források is az adófizetőktől származnak. Összességében 45 milliárd dollárról van szó.
