Kopits György a lapunkhoz eljuttatott, Kövér László házelnöknek címzett levelében jelzi, hogy a tanács munkája példaként szolgált több európai és amerikai ország számára, egyes helyeken követendő mintának tekintik. Mint írja: „azt a ritkán tanúsított bizalmat, amellyel az Országgyűlés – az akkori ellenzéki pártokat is beleértve – két évvel ezelőtt ellenszavazat nélkül kilenc évre megválasztotta a Költségvetési Tanács tagjait, a jelenlegi kormánypártok váratlanul és magyarázat nélkül visszavonták”. Megemlíti továbbá, hogy a kormánypártok korábbi kommunikációjában többször megjelenő vétójognak (amivel az új tanácsot ruházták volna fel – a szerk.) a törvénykezési folyamatban továbbra sincs nyoma. A hatályos törvény nem várja el az új testülettől, hogy olyan gazdaságpolitikai tervekről, mint például a 2011 február közepére ígért, nagy horderejű, a hosszú távú fenntarthatóságot helyreállítani hivatott reformintézkedések, költségvetési hatásbecslést készítsen és véleményt mondjon.

A távozó tanácstag leszögezi: az a testület, amelyet ma a törvény Költségvetési Tanácsnak nevez, semmilyen tartalmi szempontból nem tekinthető a 2010 végéig működő KT intézményi folytatásának. Mindezek alapján Kopits úgy látja, megszűnt a személyével szembeni bizalom, s ezért, valamint „a testületek közti tartalmi jogfolytonosság hiányára” tekintettel, 2011. február 8-i hatálylyal lemond a tisztségéről. Levele végén megjegyzi, bízik abban, hogy a köztársasági elnök által kinevezendő, megfelelő szakember élvezni fogja az Országgyűlés bizalmát, és az ország hitelességének helyreállítása érdekében élni fog mindazon jogokkal is, amelyek törvényi tiltás hiányában őt megilletik.

Kopits György utoljára a Népszabadságnak nyilatkozott a KT munkájáról. A múlt pénteken megjelent cikkben kérdésünkre, hogy mikorra tervezi összehívni az új testület első ülését, azt válaszolta: „ezen még gondolkoznom kell”.

Nem kapott bizalmat