Válságadót váltanak ki a reformok
Mintegy 500-600 milliárd forinttól esik el 2013-mal kezdődően a költségvetés, ekkora öszszeget tesznek ki ugyanis azok az ágazati különadók, amelyeket ki szeretne vezetni a kormány a rendszerből. Ezt a pénzt pótolni kell – mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára, arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen nagyságrendben kell elképzelni a februárban bejelentendő reformokat. Ez az összeg a gazdaság növekedéséből, hatékonyságjavulásból, kiadáscsökkentésből jöhet össze.
Arra, hogy bevételnövelés is van-e a tervek között, azt válaszolta: attól függ, mennyit sikerül megtakarítani más intézkedésekkel. Megjegyezte: jelenleg 48-féle adó van, de 2013-ban már nem lesz bankadó és energiaadó, a termékdíj- vagy az innovációs járadék pedig visszaélésekre ad lehetőséget. A reformok érintette területek között említette az állam hatékonyságának növelését, az önkormányzati finanszírozást, a helyhatósági ellátásokat, a gyógyszerkasszát, a MÁV-ot és „társait”, de szerinte a felsőoktatás is „furcsa helyzetben van”. A munkaerőpiac finanszírozása sincs rendben jelenleg –mondta az államtitkár. Szerinte csak azon 5-10 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha hozzányúlnának az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). Mint mondta, az OFA folyamatosan dolgozza ki az olyan foglalkoztatási programokat, amelyekből egy sem valósul meg.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a reformok és a versenyképességet növelő intézkedések együttes hatására 2012 után valóban nem lesz szükség a válságadókra. A versenyképesség növelése érdekében tett lépések között említette az egykulcsos szja-t, a társasági adó csökkentését. De arról is beszélt, hogy a szaktárcánál elkészült egy munkaanyag, amely a vállalkozásokat érintő, jelenleg évi 2800 milliárd forintra rúgó adminisztrációs teher 100 milliárd forintos csökkentését tartalmazza. Ez – tette hozzá – csak a kezdet, mert a cégek összesen 800 milliárd forint adminisztrációs kötelezettséget éreznek teljesen feleslegesnek, és ezt 2012-ig valahogyan le kellene nyesni.
A nyugdíjvagyon államosításától várható hatásokat Cséfalvay szerint hétfő után tudják majd meghatározni, akkorra derül ki, hányan választják az állami rendszert, illetve, hogy a tagdíjak mibe vannak fektetve. Azt valószínűsítik, hogy a befizetések mintegy fele magyar állampapírban van, amivel azonnal csökkenthető az államadósság. A többi elem esetében (amelyek főként részvényekben, befektetési alapokban, ingatlanalapokban vannak) hosszabb időre, akár egy évre is szükség lehet a portfólió értékesítéséhez.
Cséfalvay Zoltán szerint a kormány az IMF-hitelt a szerződésben vállalt ütemezésnek megfelelően fogja visszafizetni. Szóba került az is, hogy a februárban utalt fizetés lesz az első, amelyben már érzékelhető lesz a családi adózás hatása. Az államtitkár szerint sokan rossz irányból közelítik a kérdést, mert arra kíváncsiak, mennyivel lesz több pénzük, holott inkább abból érdemes kiindulni, hogy az állam mennyi pénzt nem vesz el.
