Tavaly júniusban az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként, a hatósági energiatarifák befagyasztása mellett a távhőárak tekintetében önmérsékletre kérte az önkormányzatokat. Helyhatósági választások előtt ez felhívás volt keringőre. Budapesten és Debrecenben ugyan pont az ármoratórium első napján, július elején emeltek, de itt korábbi döntésekre és csupán árkedvezmény-csökkenésekre hivatkoztak. Mint arról lapunk korábban beszámolt, egyes áremelési kérvényeket a második fél évben a távhőárak jóváhagyását végző Magyar Energia Hivatal (MEH) is engedélyezett, pedig a szervezetet akkor már a Fidesz bizalmát élvező elnök irányította. Így Sátoraljaújhelyen, Pétfürdőn és Tiszaújvárosban már kifejezetten az új kormány engedte a távhőáremelést. Budapesten ugyanakkor a választások előtt fura, alkalmi szocialista–fideszes koalíció akadályozta meg a fűtésszámla újabb emelkedését.

A távhőcégek pénzügyi támogatásának megvonása január elsejével a legtöbb településen az áremelés rémével fenyegetett, de két érintett polgármester javaslatára végül is ezt elhalasztották. Így – többek között Debrecenben – elmaradt a drágulás.

Ugyanakkor a kormány által az áremelés ellen épített gáton egyre több hullám csap át. Habár augusztusi cikkünk óta a Magyar Energia Hivatal honlapján nem jelent meg újabb távhőár-emelési engedély, sajtóhírek alapján azóta legalábbis Szekszárdon, Egerben, Tatabányán, Kaposváron, mostani hatállyal pedig Nyíregyházán merült fel távhőáremelés. Novemberben a szekszárdi Alfa-Nova emelt tíz százalékot, igaz, szintén egy korábban biztosított árkedvezmény csökkentésére hivatkozva. A 30 százalékos egri várakozásoknál alacsonyabb mértékben, de a helyi távhőcég honlapjának tanúsága szerint január elsejével a hevesi megyeszékhelyen is tizedével nőtt a távfűtésszámla. Kaposváron szintén januártól 4,7 százalékos áremelést jelentettek be, de ennek a Kaposhő honlapján egyelőre nem leltük nyomát. A Fidesz energetikai fellegvárának számító Tatabányán októberben – a korábbi, 40 százalékos, elhalt kezdeményezés után – 11 százalékos távhődíjemelésről döntöttek. Noha a távhőcégek támogatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot például Schmidt Csaba, Tatabánya fideszes polgármestere jegyzi, a helyileg illetékes Komtávhő honlapjának tanúsága szerint ott január 1-jén mégiscsak nőttek a távhőárak.

A közzétett táblázat alapján – ellentmondva az októberi híreknek – 11 százalékos drágulás helyett lapunk számításai szerint fűtésdíj tekintetében 21, a melegvíz-díj esetén pedig 54 százalék lett a drágulás. Nyíregyházán február elsejei hatálylyal szintén mintegy 11 százalékos díjemelést hirdettek meg, de elképzelhető, hogy az alapdíjat ott változatlanul hagyják. A kormány kérésénekmegfelelően a hazai távhőcégekmindeddig törekedtek a tarifaemelés elkerülésére. Ez azonban egy éven túl már aligha lesz tartható – véli Bede László, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége közgazdasági bizottságának elnöke, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. gazdasági igazgatója. Erre jó példának tartja Debrecent, ahol tavaly június óta tartják az árakat. Noha a tarifákról az önkormányzati közgyűlések döntenek, a szakember megfogalmazása szerint cégeket nem lehet tartósan veszteséges működésre kényszeríteni. Már csak azért sem –tette hozzá –, mert a vezetőség adott esetben anyagi felelősséggel is tartozik egy társaság nyereséges működtetéséért.

A budapesti közműdíjak, köztük a távhőtarifák felülvizsgálata még fél éven át zajlik –tudtuk meg György István főpolgármester-helyettestől. Azt vizsgálják, vannak-e indokolatlan elemek a díjképletben, illetve lehet-e – és ha igen, miként – az általános költségeket csökkenteni – fogalmazott. Ezután döntenek arról, hogy ha kell, milyen irányba változzon a fővárosi távhőtarifa – tette hozzá. A főpolgármester-helyettes arra sem kívánt határozott ígéretet tenni, hogy addig nem lesz változás. A budapesti távhőárakat alapvetően szintén a piaci folyamatok alakítják, így a nemzetközi olajárak és a forint/dollár árfolyam – szögezte le. Tehát az elkövetkező hónapokra is igaz: csak akkor nem módosítanak a tarifán, ha a nemzetközi folyamatokban sem áll be jelentős változás – szögezte le.

Fidesz-polgármesterek heves harca?

Érzékelhető politikai hullámokat vetett Lázár János Fidesz-frakcióvezető és hódmezővásárhelyi polgármester legújabb törvénymódosító javaslata. Eszerint a távhőcégek támogatásából – Kósa Lajos debreceni és Schmidt Csaba tatabányai polgármester december végi törvénymódosításával szemben – nem 15, hanem 25 százalékot vennének el, ráadásul év elejétől visszamenőleg. A képviselő a későbbiekre is nagyobb elvonást javasol. A területért felelős nemzeti fejlesztési tárca tegnapi, egy mondatos közleménye szerint „a javaslatot vizsgálják”. (A tárca államtitkára Bencsik János, Schmidt Csaba fideszes polgármesterelődje.) Sigmond György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa saját szakmai véleményeként lapunknak kifejtette: érzékenyen érinti őket a javaslat, amivel nem értenek egyet.

Már a tavalyi törvénymódosítást is csak részben tartja helyesnek: noha azok a távhőcégek, amelyeknek akár nullára is csökkent volna a támogatásuk, a módosítással csak 15 százaléktól estek el, a mérséklést azoknak is el kellett szenvedniük, amelyeknek továbbra is a támogatás száz százaléka járt volna. Az újabb visszametszés tovább ronthatja a hatékony, takarékos, szén-dioxid-kibocsátást mérséklő termelési mód esélyeit, és távhőáremelésekhez vezethet – szögezte le. Hozzátette: a rendelkezésre álló egy munkanap alatt a lehető legtöbb képviselőt igyekeznek megkeresni és meggyőzni.