A Kereskedelmi Minisztérium közleménye vigaszul szolgálhat az elemzők számára: a tárca szerint akár brutális, 7,1 százalékos plusz is elérhető lett volna, ha a vállalatok a növekvő raktárkészleteikre hivatkozva nem húzták volna be a féket. Még így is ötéves csúcsot döntött a GDP, amely 2,9 százalékos volt tavaly, míg egy évvel korábban még 2,6 százalékos visszaesést regisztráltak.

Az igazi meglepetést a GDP összetevőinek alakulása okozta. A lakossági fogyasztás – ami a helyi GDP több mint kétharmadát adja – éves szinten 4,4 százalékkal bővült, azaz végre megnyílt az amerikaiak pénztárcája. Legutóbb négy évvel ezelőtt nőtt hasonló ütemben a vásárlási kedv. Miközben a kormányzati költések visszaestek, a lakossági fogyasztás 3,04 százalékkal járult hozzá a GDP-adathoz, ez is négyéves rekord. Ennél is nagyobb, 3,44 százalékos volt a kereskedelem hozzájárulása a GDP-hez, s ebben elsősorban a felfutó exportot illeti a dicséret. Ilyen magas adatot 1980 óta nem mértek az Egyesült Államokban. Jó hír az is, hogy a kivitel dinamikus növekedésével nem tudott lépést tartani a behozatal, így a kereskedelmi defi cit csökkent. Kétéves agóniát lezárva ismét nőtt – 3,4 százalékkal – a lakásépítések volumene, s az egyéb építőipari tevékenységben is 0,8 százalékos elmozdulást mértek.

Kellemetlen meglepetést a készletek alakulása okozott. Ez volt a 2009 második fél évétől megindult gazdasági kilábalás hajtóereje, ám mára a kimerültség jeleit mutatja. Amíg a készletek a harmadik negyedévben 121,4 milliárd dollárral nőttek, az év utolsó három hónapjában csupán 7,2 milliárd dollár volt a többlet.

– Amikor a fogyasztásban ekkora fellendülés tapasztalható, és a készletek feltöltése ezzel nem tart lépést, az azt jelzi, hogy szabad az út a termelés további felfutása előtt – érzékeltette a ReutersnekRichard DeKaser, a bostoni Parthenon Group közgazdásza, hogy ez nem is akkora baj. Az igazi fejfájást még sokáig a tíz százalék környékén lecövekelt munkanélküliségi ráta okozza, ennek csökkentése gyötrelmesen lassú folyamatnak látszik. A szakértők szerint tartósan 3 százalék feletti GDP növekedési ütem kell ahhoz, hogy a pályakezdők és a munkanélküliek elhelyezkedési esélyei számottevően javuljanak. Igaz, hogy decemberben 9,4 százalékosra javult az egy hónappal korábban még 9,8 százalékon álló ráta, de ilyen ütemű további esésre egyelőre nem lehet számítani, még akkor sem, ha a foglalkoztatási költségek 0,4 százalékkal nőttek a negyedik negyedévben.