Azt azonban nem tudták megmondani a főigazgatóságon, hogy hány érdeklődőt takar a „magas szám”. Azért, mert erre nincs külön igénybejelentő lap, ugyanazon az íven kell kezdeményezni a nyugdíj megállapítását, amelyiken az öregségi nyugdíjét. Amint megszületnek a határozatok, már pontosabb képet lehet alkotni a számukról.

Azt is csak becsülni lehet, hogy összesen hányan lennének jogosultak a kérelem benyújtására. Odáig nem okoz problémát a szóba jöhető kör megállapítása, hogy hányan rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel. Azt viszont a főigazgatóság nem tudja kiszűrni, hogy közülük hányan felelnek meg a törvényben előírt feltételeknek. Így például annak, hogy rendelkeznek-e 32 év, keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel. Ami ráadásul a gyerekszámtól függően változik, de legalább 25 évre minden körülmény között szükség van. Az ONYF jelezte, az is befolyásolja a jogosultságot, hogy az érintett nő súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel kapott-e ápolási díjat. Emiatt az ügyfélszolgálatokon dolgozók általában azt tanácsolják, hogy az igénybenyújtás előtt az érdeklődők kérjék a jogosultsági idő megállapítását, még akkor is, ha egyébként rendelkeznek a szolgálati időt megállapító határozattal – hívja fel a figyelmet a nyugdíjbiztosító. Az új szabályok szerint megkívánt 40 év jogosultsági idő ugyanis nem esik egybe a szolgálati idővel.

Mindent összevetve a főigazgatóságon úgy látják, idén 25 ezren fordulhatnak megalapozott igénnyel az ügyfélszolgálatokhoz. A nyugdíjalapból erre az évre mintegy 30 milliárd forintot fordíthatnak a nők külön feltétel nélküli öregségi nyugdíjazásával kapcsolatos többletkiadásokra. Ennél jóval visszafogottabb prognózist készített a Költségvetési Tanács a múlt évben a parlament számára: abban úgy számoltak, hogy a jogszabály változása 2011-ben mintegy 9 ezerrel növeli a nyugdíjasok számát, majd a rákövetkező években további 14 ezer fővel, egészen 2014-ig. A költségvetési hatást is szerényebbre becsülték: idén 11-12 milliárd forint kiadási többlettel kalkuláltak, ami 2014-ig elérné a 36 milliárd forintot.

Nem számít be a jogosultsági időbe

a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett –fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő.