Kelendő a magyar állampapír
A befektetők figyelmét az amerikai események egy időre elvonták az euróövezet adósságválságától, s tegnap ahhoz kerestek fogódzót, hogy mi lehet a jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamattartó döntésének következménye, meddig működtetik az Egyesült Államokban a bankóprést. A bizonytalanság nyomán a dollár gyengült az euróhoz képest, ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is acélosabb lett mindkét vezető devizához viszonyítva.
A külföldi eseményeknek is lehetett szerepe abban, hogy a vártnál jobban sikerült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kötvényaukciója, s ez újabb lökést adott a forintárfolyamnak a 272-es szint irányába. A kéthetente tartott aukción rég nem tapasztalt érdeklődés volt a 3, az 5 és a 10 éves lejáratú államkötvényekre, ennek megfelelően a hozamok is alászálltak, követve az állampapírok másodpiacán két hete tartó csökkenést.
Az ÁKK élt is az alacsony hozam nyújtotta kedvező lehetőséggel és a háromszoros túljegyzés mellett az eredetileg meghirdetett 20 milliárd helyett 25 milliárd forint értékben adott el a 3 éves kötvényekből. Az átlaghozam a két héttel ezelőtti 7,42 százalékról 6,90 százalékra mérséklődött. Az 5 éves lejáratú kötvényből 15 milliárd helyett 22,5 milliárd forint értékben adtak el, a túljegyzés öt és félszeres volt, miközben az átlaghozam, 7,62-ről 7,07 százalékra zsugorodott. A 10 éves kötvényből meghirdetett tízmilliárdos tételre 27 milliárd értékű ajánlat érkezett, ezt látva az ÁKK ötmilliárddal emelte a felkínált kötvénymennyiséget. Ennél a papírnál is 50 bázispont feletti hozamcsökkenést mértek, az átlaghozam így 7,25 százalékra jött ki.
Az aukciók sikere azt jelzi, hogy a piac vevő a magyar államkötvényekre, a hozamesések pedig azt vetítik előre, hogy olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása, jóllehet mindhárom neves hitelminősítő egy ideig még biztosan a befektetésre ajánlott kategória legalján tartja számon a magyar tartozást. Elemzők szerint a hitelminősítők őszig biztosan kivárnak, addig eldőlhet, hogy a februárra időzített, 600-660 milliárd forintos megtakarítást ígérő költségvetési reformok mennyire tekinthetők megalapozottnak.
A kivárás tényét erősítette meg a Bloomberg hírügynökségnek a Fitch Ratings Európáért felelős igazgatója is. Edward Parker hangsúlyozta: nem lát okot arra, hogy a nagyon közeli jövőben újra leminősítse Magyarországot. Hogy a nagyon közeli jövő ez esetben mit jelent, az nem közölte az igazgató. A Fitch megítélését döntően az befolyásolja, hogy a kormány a válságadók kivezetése és a magánnyugdíjpénztári vagyon elköltése, illetve az adókulcsok drasztikus csökkentése után milyen intézkedésekkel akarja a költségvetés újra táguló lyukait betömni. A hitelminősítőnél abban bíznak, hogy a kormány középtávon mérsékelni tudja a deficitet.
Nem mindenki ilyen bizakodó. A Morgan Stanley londoni szakértői szerint továbbra sem zárható ki Magyarország visszaminősítése a befektetésre már nem ajánlott bóvli kategóriába. A bankház a nyugdíjreform visszafordításával és a közfinanszírozás fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmakkal támasztja alá véleményét. A kormány által kidolgozott költségvetési tervek „rossz irányúak” a további államháztartási konszolidáció szempontjából – állítják.
Mindent egybevetve azonban úgy vélik, Magyarország „nem érdemelné meg”, hogy leminősítsék – írja az MTI. Ezt a RBC Capital Markets szakértői is durva, nehezen igazolható döntésnek tartanák, tekintettel arra, hogy Magyarország költségvetési pozíciója még mindig „jelentősen jobb” más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem tűnik érdemi problémának.
Adósságkorlát az alkotmányban
Az alkotmányban kellene meghatározni a felső államadósságkorlátot Magyarországon, mert ez rögzítené megfelelő erővel a költségvetési politikát – vélekednek londoni elemzők. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői felidézik, hogy a háromezermilliárd forintnyi – a GDP 11 százalékának megfelelő – magán-nyugdíjpénztári vagyon zöme februártól visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítják. A ház szerint azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak erőteljes költségvetéspolitikai rögzítő tényező nélkül. Ebből a szempontból üdvözlendőnek tartanák a GDP-arányos adósságráta erős alkotmányos korlátozását – erre egyébként tett már utalást Orbán Viktor kormányfő is.
