A helyzet különösen Budapesten riasztó, ahol a házak legalább egyharmada válik életés balesetveszélyessé télen. A rosszul karbantartott tetőkről jeges törmelék zúdulhat, és zúdul is a járókelőkre és a parkoló autókra.

A probléma forrása, hogy a lepusztult állapotban lévő régi épületek tetőit nem tartják karban, de az új építésű vagy felújított házaknál is akadnak kivitelezési hibák. A régi épületek ráadásul a tél elmúltával is potenciális veszélyforrást jelentenek. A szétfagyott, öszszetört cserepek és a repedező vakolat továbbra is fenyegeti az arra járókat. A tűzfalak és kémények állapota is kritikus – mondta Horváth Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem épületszerkezeti tanszékének docense, hozzátéve: a kevésbé szem előtt lévő, a hó és a jég lecsúszását gátló hófogók és hóvágók hiányosságai is jelentős problémát okoznak.

Egy budapesti, tetőfedéssel és bádogosmunkákkal is foglalkozó cég ügyvezetője úgy látja, nagy hiba volt, hogy az elmúlt években leszerelték a régi épületek hófogó rácsait. Ezek ugyan kevésbé esztétikusak, mint a most divatos hóvágó lándzsák és tüskék, de csapadékos teleken sokkal jobban ellátják a feladatukat. Igaz, az elmúlt évek kivételével, jó másfél évtizedig enyhék, szárazak voltak a téli hónapok, ezért hiányuk nem volt feltűnő. A szakemberek szerint ezért magas tetős házaknál ajánlatosabb közvetlenül az ereszcsatorna fölé hófogó rácsokat telepíteni, melyek összefüggő sort alkotnak, de a fagyott hólavinát apróbb darabokra vágó lándzsákat és tüskéket is több sorban kell elhelyezni. Ez csak tapasztalati ajánlás – hívja fel a figyelmet Horváth Sándor –, a jogszabályban ezek ugyanis lazán vannak megfogalmazva.

Emellett nagyon fontos a szakember által elvégzett, rendszeres, legalább évente kétszer végrehajtott ellenőrzés is, így időben észre lehetne venni a felmerülő hibákat, és apránként kijavítani őket. Az elhajlott, törött, vagy helyükről elcsúszott hóvágókat könnyebb egyenként pótolni. Az ereszcsatornákra is érdemes figyelmet fordítani, melyek a bennük összegyűlő hótól és jégtől eldeformálódnak és lukacsossá válnak, ezzel pedig kitűnő alapot biztosítanak a tűhegyes, akár méteresre nyúlt jégcsapok kialakulásának. Ez jóval olcsóbb is, mintha egyszerre az egész tetőt kellene kicserélni – mondja Horváth Sándor, aki hangsúlyozza, hogy nemcsak a magas, de a lapos tetőket is megrongálja a hó és a fagy.

Viszonylag új probléma, ezért jóval kevesebb figyelem jut a párkányokra, pedig egy 60–80 centi szélességű, enyhén lejtő, fémmel borított felületről is jelentős mennyiségű hó és jég szakadhat a járókelők nyakába, vagy az utcán parkoló autókra. A balesetek elkerülése végett ezeket is érdemes hófogóval ellátni. Megtörtént ugyanis, hogy a különben megfelelő műszaki állapotú ház párkányáról leeső jégtömb egy parkoló autóban kárt tett, és a bíróság a károsult javára döntött.

Vigyázat, hó- és jégomlásveszély! – Figyelmeztető táblával megúszható a kártérítés?

Évente több millió forintnyi kárt okoz az autótulajdonosoknak a tetőkről lezuhanó, tetemes mennyiségű hó és jég. Mivel a társasházaknak sok esetben nincs pénze a tető felújítására, a biztosításuk pedig nem terjed ki a tetőről lezúduló hó okozta károkra, sok helyütt pusztán a veszélyre figyelmeztető táblákkal próbálnak mentesülni a felelősség alól. A kérdést, hogy fűződik-e bármilyen jogkövetelmény ehhez a gyakorlathoz, Lackó György ügyvéd segít tisztázni.

A kártérítési felelősség alól az mentesülhet, aki bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el. A figyelmeztető tábla kihelyezése is ebbe a kategóriába sorolható, így részben vagy akár egészben is meg lehet úszni a kártérítést, mivel a károsult is hozzájárult a káresemény bekövetkeztéhez azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a feliratot – mondta az ügyvéd.

Azt, hogy a táblák kihelyezése milyen mértékben befolyásolja egy-egy ügy kimenetelét, a bíróság a többi körülmény figyelembevételével dönti el. Érdemes tudni, hogy különböző esetekben kit terhel a kártérítési kötelezettség. Amennyiben egy társasháznak nincs hókárokra is kiterjedő biztosítása, a tető karbantartását pedig elmulasztották, az okozott károkért az épület tulajdonosai felelnek. Ebben az esetben a károsultnak bírósághoz kell fordulnia a felelősség és a kártérítés összegének megállapításáért.

Ha a biztosítás kiterjed a hókárokra, de a karbantartást elmulasztották, a biztosító csak a kár egy részét fizeti ki, a fennmaradó részt a háztulajdonos(ok) állja. Nem kell fizetniük, ha a biztosítás kiterjed a hókárokra, és a ház műszaki állapota megfelelő volt. Ha a károsult kevesli a biztosító által meghatározott összeget, ismét a bírósági út marad, ám ehhez a társasháznak már nincs köze.