Gyurcsány céljait valósítja meg Orbán
Az Orbán-kormány Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök gazdasági és társadalmi céljait valósítja meg az uniós támogatások felhasználásakor. A jelenlegi kormány ugyanis semmit sem változtatott a pénzek elköltését szabályozó operatív programokon, vagy ha igen, akkor erről nem folytatott tárgyalásokat Brüsszellel. Utóbbi szarvashiba volna, mert az akár a támogatások elvonását jelentené.
Az Európai Bizottság és Magyarország között utoljára a Bajnai-kormány idején történtek megbeszélések az uniós források átcsoportosításáról, akkor a végeredmény az lett, hogy Brüszszel engedélyezte az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) egyes operatív programjai közötti pénzek átrendezését a vállalkozások javára. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) tehát nemhogy nem változtatja meg alapvetően a közösségi források felhasználását, de igazából csupán technikai változtatásokat jelent a pályázatokat illetően. Az ÚMFT operatív programjaihoz – amelyek meghatározzák mire, mennyi pénzt, milyen elvárt eredménnyel lehet felhasználni –, a célokhoz és a költségvetésükhöz nem nyúltak hozzá.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két hete nem tud válaszolni az ÚMFT és az ÚSZT közötti összefüggésekre. Johannes Hahn regionális ügyekért felelős uniós biztos szóvivője, Ton van Lierop azonban segítségünkre volt. Mint megtudtuk, az Európai Bizottság az ÚMFT operatív programjait, azok céljait és a megvalósításuk módját hagyta jóvá az előző kormányok idején. Az ÚMFT programjai 2007–2013 közötti időszakra szólnak, az ÚSZT azonban 2011–2020-ig tekint ki. Amennyiben az új fejlesztési terv miatt Magyarország hozzá szeretne nyúlni a közösségi pénzek elköltésének céljaihoz, pénzügyi kereteihez, operatív programjaihoz, akkor azt a bizottságnak előbb jóvá kell hagynia.
Mint azt Ton van Lierop közölte, a magyar kormány ezt eddig nem kezdeményezte. Hozzátette, lehetősége lett volna rá, illetve a jövőben is van. Ha azonban csupán az egyes pályázati konstrukcióban történik változás, azaz nem lényegi kérdések módosulnak, arról nem kell tárgyalásokat folytatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ÚSZT miatt nem történt meg az uniós források átcsoportosítása, ahogyan az a kormányzati kommunikációban szerepel. Csupán az egyes operatív programokon belül tologatták a pénzeket, illetve a kiemelt projektektől visszavett forrásokat forgatják újra.
Mint azt Ton van Lierop közölte, a bizottság szoros kapcsolatban van a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, és folyamatosan nyomon követi az operatív programok megvalósítását, előrehaladását. Emellett folyamatos egyeztetéseket folytatnak arról, hogy mit lehet tenni a meghatározott célok teljesülése érdekében. Ha úgy látja, hogy szükséges, akkor a bizottság a pénzek átcsoportosítását is kezdeményezheti. Alapvetően a tagállam felelőssége, hogy eleget tegyen az EU és az ország közötti megállapodásnak. Amenynyiben a programokban szereplő indikátorok nem teljesülnek, elsősorban az irányító hatóságoknak kell megtennie a szükséges intézkedéseket. Ha az intézkedések nem eredményezik az elvárt teljesülést, akkor már a bizottság hozza meg a szükséges döntéseket, ami akár forrásmegvonáshoz is vezethet.
A bizottság úgy látja, hogy az ÚMFT és az operatív programjai támogatási kereteit a jelenlegi kormány az előző kormány idején elfogadott programok keretein belül használja fel, a korábban meghatározott célok mentén halad előre a megvalósítás – közölte Ton van Lierop.
Még hosszú az adatlap
Még nem látni azt a pályázatdömpinget, amit január végére ígért a kormány.
Eddig három pályázati felhívás jelent meg az Új Széchenyi Terv keretében. Az atipikus foglalkoztatási formák támogatására 2,3 milliárd forint jut. A felhívás célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válása. Ugyan a kormány a pályázati adatlapok drasztikus csökkentését ígérte, a cél a 8–10 oldalas dokumentum lenne, a meghirdetett pályázat adatlapja 27 oldal.
Ugyancsak megjelent a kombinált mikorhiteles konstrukció, erre az évre 8 milliárd forint pénzügyi kerettel. Ez esetben a kiírás célja mikrohitel-közvetítők kiválasztása, amelyek a 2011. március 1-jén meghirdetendő, a mikrovállalkozások számára indítandó pályázatokkal kapcsolódik majd össze. Azaz a vállalkozásoknak még várniuk kell egy kicsit a pénzre. A harmadik meghirdetett közlekedésfejlesztési konstrukció tulajdonképpen a tavaly december 31-én felfüggesztett felhívás újbóli elindítása, és alapvetően a kiemelt projekteket megvalósító központi szervezeteknek szól. A kerékpárút-fejlesztéshez kapcsolódó adatlap ez esetben is több mint 30 oldal. Ez még nem fér rá a három söralátétre, ami a végső cél lenne.
