Elsősorban az interneten elérhető hírek, a kint tartózkodó ismerősök beszámolói és saját korábbi benyomásaik alapján döntenek az emberek, ha valamilyen kockázatot kell mérlegelniük utazás előtt. A 2006-os budapesti zavargások után a magyar főváros a keresési tendenciák alakulását szavak, földrajzi területek, időintervallum alapján is lehetővé tevő GoogleTrendsen néhány hétig kiugróan teljesített – akkoriban nyilvánvalóan nem vonzó imázsa miatt.

– Az 1991-es öbölháborút és a délszláv válságot egész Európa turizmusa megsínylette. Amerikából nézve ezek az események túl közel estek az amúgy népszerű francia, német, olasz vagy magyar célpontokhoz is. Az észlelt és a valós veszélyek sokszor távol esnek egymástól – mondja Puczkó László turisztikai szakértő. Ez ellen állami beavatkozással is lehet tenni: a New York-i terrortámadások után például a belső turizmust élénkítő kampány indult, ami arra épült, hogy az amerikai nép nem hajlandó a saját országában félni.

– A dráma jellege, vagyis hogy belpolitikai fordulat történik, netán természeti csapás sújtja az országot, nem befolyásolja érdemben az utazók magatartását. A magyarok e tekintetben eleve gyanakvóak, ezért inkább gyorsan nemet mondanak az utazásra, hacsak kint tartózkodó közeli ismerősük nem biztatja őket, vagymaguk nem ismerik annyira a terepet, hogy nyugodtan nekivágnak. Azt viszont nehéz kiszámítani, hogy egy-egy esemény mennyi ideig tartja távol a turistákat. Egy Sharm el-Sheikh-i cápatámadás néhány hétre képes teljesen kiüríteni a tengerpartot, de az emberek erről jellemzően gyorsan megfeledkeznek, egy országokat letaroló cunami után viszont tudható, hogy – bár kicsi a valószínűsége a katasztrófa megismétlődésének – az újjáépítés még évekig elhúzódhat, ezért nem érdemes arrafelémenni. Ugyanakkor akadnak persze, akik szerint éppen közvetlenül a tragédia után érdemes oda utazást szervezni, mert ez jó áron megtehető – véli Puczkó László.

Hozzáteszi: Magyarországon a 2006-os tüntetések után először tavaly ősszel látták azt a szállodák foglaltságának napi változásait is nyomon követni képes monitoringrendszer adatain, hogy október 23-a környékén a fővárosi lakosok többsége nem távozik vidéki hotelekbe. Az elmúlt években Budapest csaknem kiürült ilyenkor, és a szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy ez tavaly is így történt volna, ha nincsenek időközben országgyűlési választások.

A turisták memóriája ugyanakkor gyakran erősen szelektív is: kevésbé élesen vagy nem emlékeznek például olyan merényletekre, amelyekben nem volt magyar sérült, és kisebb jelentőséget tulajdonítanak egy kairói robbantásnak, mint valamelyik népszerű Vörös-tenger menti üdülőhelyen a külföldieket érő atrocitásnak.

Így egyelőre megbecsülni is lehetetlen, meddig lesz hatással és milyen átrendeződést hoz például a tunéziai belpolitikai átalakulás a magyar turisztikai piacon. Az észak-afrikai ország az elmúlt évtizedben megszokott fejlődési pályát írt le: először felsőbb kategóriájú utakat szerveztek ide, majd a charterjáratok beindulásával a magyar közönség csomagtúráinak – szervezett csoportos utak, amelyek egyenszolgáltatást nyújtanak a résztvevőknek – egyik legnépszerűbb célpontja lett, és nem csak nyáron. Az utazási irodáknál 40-50, de télen akár 30-35 ezer forinttól is elérhetők lettek az egyhetes, félpanziós kirándulások szállodában, repülőjeggyel, illeték nélkül.

– Ebben az árkategóriában az utazóközönség kockázatvállalási hajlandósága kicsi. Sokkal könnyebben, gyorsabban tesz le valaki egy ilyen útról, mint egy másfél millió forintba kerülő dél-amerikai vagy délkelet-ázsiai nyaralásról –mondja Puczkó László.

A Kartago Toursnál, amely áprilisig törölte tunéziai járatait a zavargások miatt, egyelőre nem bocsátkoznak becslésekbe a kiesett bevételről, hiszen nem tudni, hogy utasaik közül hányan foglalnak átmás úti célra. Az iroda jogi osztályán kérdésünkre elmondták: bíznak abban, hogy hamarosan rendeződik a helyzet az országban, és április elején el tudják indítani charterjárataikat. A Kartago Tours által kínált utak között húsz százalék a tunéziaiak aránya.

Online forradalom a turistaparadicsomban

A magas munkanélküliséggel küzdő Tunéziában néhány hete kezdődtek tiltakozó megmozdulások a hatalmat 23 éve vértelen puccsal megszerző Ben Ali diktatórikus rendszere ellen. A megfigyelők által a világ első online forradalmának tartott eseménysorozatot egy magát még tavaly decemberben felgyújtó 26 éves fiatalember halála indította el. A tüntetők azóta többször összecsaptak a rendőrséggel, a harcok halálos áldozatainak száma eddig csaknem nyolcvan, Ben Ali pedig elhagyta az országot. Az átalakulásban lényeges szerepet kapott az internet és a közösségi média: a fiatalok egyebek mellett a Facebook nevű portálon tartották egymással a kapcsolatot, szervezték megmozdulásaikat, az egyik bloggerből pedig államtitkár lett.

A külügyminisztérium január 17-én a helyzet normalizálódásáig a nem javasolt úti célok közé sorolta Tunéziát, mivel az országban állandósultak a fegyveres összetűzések, a rendfenntartó erőknek pedig egyelőre nem sikerült teljesen felszámolniuk az éjszakai fosztogatásokat, a hivatalok működése akadozik, és a közlekedés, élelmiszer-ellátás is csak részlegesen állt helyre.

Tunézia békeidőben