Döntésre vár a közszféra
A magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását előkészítő törvény miatt az Alkotmánybírósághoz (AB) benyújtott több mint 200 beadvány mellett eltörpülnek az egyéb, szintén nagy vitát kiváltó pénzügyi tárgyú törvények alkotmányossági vizsgálatát kérő indítványok. Az AB honlapján található összesítések alapján például az ágazati különadó miatt mindössze 3 beadvány érkezett, igaz a január 11-i állapot szerint annál frissebbet nem tett még közzé a testület (sőt tegnap ez sem volt elérhető a honlapon). Két magánszemély mellett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kérte a törvény felülvizsgálatát. Az állampolgári kérelmek a törvény egészének megsemmisítését tartalmazzák, az OKSZ ellenben csak pár pontot emelt ki, bár ezek a törvény leglényegesebb részei.
Így az adómértéket meghatározó paragrafust, ami nélkül értelmét veszti a törvény. Megtámadták a kapcsolt vállalkozásokról szóló részt is, ami arról szól, hogy az ilyen jogviszonyban álló vállalkozások esetében az adóalapot képező nettó árbevételeket össze kell adni, majd az adót a nettó árbevétel arányában kell megosztani. Mivel az adót sávosan állapítják meg (a bolti kiskereskedelemben 0 és 2,5 százalék között összesen négyféle adókulcsot állapít meg a törvény, a legnagyobb elvonás a 100 milliárd forint feletti adóalapot sújtja), a törvényjavaslat benyújtói (három fideszes képviselő) szerint fennállt volna a veszélye, hogy az adó elkerülése érdekében adott cég több társaságra bomlott volna. A szövetség szerint meg kell semmisíteni továbbá azt a részt is, amelyik lehetővé tette, hogy már 2010-ben adót fizessenek az érintett vállalkozások: e szerint azok váltak adóalannyá, akik 2010. október 1-jén vagy azt követően a törvény szerinti tevékenységet folytatták.
Az viszont kétséges, hogy e kifogások megállják-e majd a helyüket a testület előtt. Mivel adókról van szó, csak egy szűk körben (például az élethez, emberi méltósághoz való jogot érintően) vizsgálhatja a törvény alkotmányosságát az AB, ám a szóba jöhető hivatkozási alapok egyike sem szerepel az OKSZ által beadott indítványban. A szövetség azt a részt citálta az alkotmányból, amelyik kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát”, valamint hivatkoznak még arra, hogy az alaptörvény szerint „minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”.
Huszonöten éreztek eddig késztetést arra, hogy a közszféra 98 százalékos különadója miatt forduljanak az Alkotmánybírósághoz, köztük a Pedagógusok Szakszervezete, illetve Kiss Péter szocialista politikus. Egyetlen kivétellel mindegyik beadványban szerepel az élethez, emberi méltósághoz való jogra utalás: a kakukktojás Kiss Péter, aki a nemzetközi szerződésekre hívja fel a figyelmet (ezekről egyébként az alkotmány is rendelkezik). Lényegében bármelyik e tárgyban született indítványt nyilvánítja megalapozottnak az AB, a különadóról szóló törvény sorsa megpecsételődik: ugyanis mindegyik beadvány lefedi a törvény egészét. A 98 százalékos adó a 2005-ben, illetve azt követőenmegszűnt jogviszonynyal összefüggésben szerzett bevétele az adóalanynak.
A nyugdíjhoz hasonlóan ezen ügyek egyike sem került még az Alkotmánybíróság teljes ülése elé. Az ágazati különadók esetében egy a törvény fontos részeit megsemmisítő határozat visszamenőleges intézkedésre késztetné az államot, hiszen már tavaly is fizettek adót – nem is keveset, 152 milliárd forintot – e törvény alapján a kereskedelemben, távközlésben, energetikában tevékenykedő cégek (a banki különadót más törvénnyel vezették be). A közszférában azért várják egyre türelmetlenebbül a döntést, mert az érintetteknek idén tavaszszal kell benyújtaniuk a bevallást a különadóról, és annak fedezetét is elő kell teremteniük. (Adott esetben több millió forintról lehet szó, amire részletfizetési kedvezményt lehet kérni az APEH-től.) Sőt a jelenleg egyéni vállalkozóként tevékenykedő adóalanyoknak már február 25-én lejár a bevallási határidejük.
