Új nomádok, mobilmunkások
Egy fejlődő gazdaságban a mobiltelefon-ellátottság minden 10 százalékos emelkedése plusz egy százalékkal növeli az adott állam GDP-jét – mondta Nyíri Kristóf filozófus, az Okostelefon: az életmódreformer című tegnapi kerekasztal-beszélgetésen. Csak attól felpörög a gazdaság, hogy az emberek elérhetővé válnak, s az addig a világtól elzárt országok, települések bekapcsolódnak a gazdasági élet vérkeringésébe. Egy indiai halász ma már nem tér be az öszszes útjába eső kikötőbe, hogy megpróbálja eladni az áruját, hanem telefonon előre érdeklődik, hogy hol van rá igény – mondott egy példát.
Megjelent egy új társadalmi csoport is, a mobil munkásosztály, aki bármikor elérhető és az eszközeivel szinte bárhol, akár mozgás közben is tud dolgozni – hívta fel a figyelmet a filozófus. Amobilmunka gazdasági hatásai a nagyobb hatékonyság és a magasabb termelékenység. Kutatások mutatják, hogy a mobilmunkás az átlagnál naponta legalább egy órával többet dolgozik, sőt a munkán kívüli időt is kiválóan képes hasznosítani, például utazás közben e-mailt olvas, a gyerek esti fürdetése után a laptopján átnéz egy szerződést, vagy éppen a Blackberryje always-on levelezési rendszere biztosítja, hogy minden információt időben megkapjon. Ráadásul munkáltatói szempontból aki elérhető és gyorsan reagál, az megbízhatóbbnak tűnik – tette hozzá Belső Nóra pszichiáter.
– Szociológiai szempontból akkor következik be az igazi áttörés az okostelefonok használatában, ha az üzleti felhasználók köre kiszélesedik, nemcsak a menedzserek, hanem az úgynevezett új nomádok is élnek vele – mondta Ságvári Bence, szociológus. Például amikor egy vízvezeték-szerelőnek el tudunk küldeni egy képet a meghibásodott csapról, amiről ő rögtön tudja, hogy mire készüljön fel, esetleg milyen alkatrészt vigyen magával. Aki felismeri a technológiában rejlő lehetőségeket, előrébb tud jutni – tette hozzá.
Igaz – figyelmeztetett –, az ilyen és hasonló esetekben, azaz amikor valaki mindig elérhető, a munka és a magánélet összecsúszhat. – A munkahelyi és a magánélet már ma sem különül el egymástól élesen – folytatta a gondolatot Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgatóhelyettese. Ezt mutatja szerinte az is, hogy amikor valaki munkahelyet vált, akkor viszi magával a SIM kártyáját, azaz a telefonszámát. De nem csak a gazdaság szempontjából érdemes a mobilkommunikációt vizsgálni. A mai gyerekeknek a mobiltelefon a mindennapi élet megszokott kelléke. Azt azonban, hogy mire használják a jövőben, elsősorban attól függ, mit látnak a szüleiktől.
Belső Nóra pszichiáter szerint amennyiben a szülő jól, okosan irányítja a készülék használatát, olyan eszközt ad a gyereke kezébe, amely erősíti az éntudatot. A készülékek biztonságot adnak, például a használójuk azonnal meg tudja keresni a szükséges információt, az okostelefonok révén kitágult, többdimenziójúvá vált a kommunikáció.
A felhasználók az okostelefonjukon leggyakrabban a Facebookot, a videomegosztókat és a Google keresőjét nézik meg. A készülékekre több mint tízezer alkalmazás tölthető fel. Szinte mindegyikben van már navigáció, de létezik futástámogatásis, amikor a készülék rögzíti a megtett távot, az időt. Akinek pedig IP tévéje van, az az okostelefonját távirányítóként használhatja.
A 2010. novemberi 1 millió 220 ezerről decemberre 1 millió 307 ezerre nőtt Magyarországon a mobilinternet-előfizetések száma, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív – a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő – ügyfelek száma átlépte az egymilliót, azaz az előző havi 947 ezerről decemberben közel 1 millió 3 ezerre emelkedett – közölte a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság.
