Matolcsy felmondta az uniós leckét
Minthogy a magyar program tételesen megegyezik az unió prioritásaival, amelyeket viszont az élet, pontosabban a gazdasági válság hozott magával, így nagy meglepetést nem kelthetett a magyar miniszter, aki a kormánytagok eheti brüsszeli szereplésének a sorát nyitotta meg.
A lisszaboni szerződés módosítása, a hat jogszabályjavaslat elfogadtatása a fél év végéig, az európai szemeszter beüzemelése és a pénzügyi stabilitási mechanizmus kialakítása – ezek a tervek a pénzügyi szolgáltatások területén. Különösebb vita nem bontakozhatott ki, hiszen ez az elfogadott menetrend, akármely ország adná a soros elnökséget, e kérdésekkel foglalkozna. Ám a képviselők felhívták Matolcsy György figyelmét arra, hogy az Európai Parlamenttel elmélyült konzultációt kell folytatnia, ha valóban június végére megállapodást szeretne elérni a gazdasági kormányzás javítását szolgáló jogszabályi javaslatokról, amelyekről egyébként még a kormányoknak is beható eszmecseréket kell folytatniuk.
A másik, kisebb vitát kiváltó téma az eurózóna saját kötvényének megteremtése, az amerikaihoz hasonló méretű eurózóna-beli államkötvénypiac létrehozása. Matolcsy György úgy érvelt, hogy az uniós tagországoknak előbb rendet kell tenniük saját házuk táján, levinni a deficitet a GDP három százaléka alá – „ahogy Magyarország teszi az idén” – és csökkenő pályára állítani az államadósságot. Ha a növekedés megindul ennek nyomán, akkor jöhet szóba a kötvénypiac kialakítása. Ám néhány képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a fi skális fegyelem megszilárdításának és a kötvénypiac kialakításának egyszerre kellene végbemennie.
Matolcsy szóba hozta még a megtakarítások hozamának adóztatását, valamint a pénzügyi szektor adóztatásának ügyét, minthogy tíz uniós ország vezetett már be valamilyen közteher-viselési módszert. Hozzátette: miközben az unióban a gondok sok tekintetben közösek – például gyenge a növekedés és alacsony a foglalkoztatás –, a megoldások különbözőek lehetnek.
A magyar gazdaságpolitikára, válságadókra vonatkozóan érdemi kérdés nem hangzott el az ülésen. Pontosabban egy akadt, de a magyar tárcavezető azt mondta, hogy a magyar bankadó nem tesz különbséget hazai és nemzetközi pénzintézet között, így ilyen értelmű uniós aggály sem merülhet fel.
