Nyilvánosságra hozta legfrissebb negyedéves gazdasági jelentését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A pénzintézet a működési területéhez tartozó kelet-közép-európai országokban 2011-re, a korábbi prognózishoz hasonlóan, átlagosan 4,2 százalékos növekedést vár. A pozitív tényezők közé tartozik, hogy az eurózóna legfontosabb országai az előzetes elképzeléseknél gyorsabban haladtak, s az Egyesült Államokban is érzékelhető a pénzügyi és monetáris ösztönző programok hatása.

Az elemzés azonban kockázatokra is rámutat. A laza monetáris politika kitartóan magas inflációt válthat ki a fejlett országokban, melynek következtében a vezető jegybankok a vártnál korábban fordulhatnak a monetáris megszorítás módszeréhez, ami elsősorban kamatemelésben ölthet testet. Kelet-Európában az olyan belpolitikai lépések, mint a magánnyugdíjpénztárak működésének visszaszorítása, vagy jelentős bankadók bevezetése árthatnak a befektetők hangulatának, és gyorsan visszafordíthatják a közelmúlt pozitív tőkeinvesztíciós tendenciáit. (Nemrégiben 13 multicég fordult panasszal az Európai Unióhoz, kifogásolva egyebek közt, hogy a magyar kormány által bevezetett különadók diszkriminatívak, kizárólag a külföldi cégeket sújtják. A Fidesz-kormány szerint azonban ez a vád nem állja meg a helyét.) A jelentés megjegyzi azt is, hogy a magánszektor hitelfelvevői továbbra is ki lesznek téve a nemzeti valuták komoly értékingadozásának. Még súlyosabbá válhat a helyzet, ha az árfolyamháborúk importkorlátozások formájában kereskedelmi háborúkká éleződnek.

Ami Magyarországot illeti, itt idén 1,7 százalékos növekedést várnak – ellentétben a balti országokkal, Lengyelországgal és Szlovákiával, ahol a jelenlegi előrejelzés meghaladja a 3 százalékos növekedést. A bank nem érzékeli, hogy Magyarországon kidolgoztak volna egy hiteles, közép távú kiigazító stratégiát. A növekedést elsősorban az export vezérli, a belföldi kereslet legfeljebb csekély mértékű hozzájárulásával, mint ez a kiskereskedelmi, hitelátütemezési és munkanélküliségi tendenciákból világosan látszik. Az EBRD elemzőinek az a benyomása, hogy a kormány mindeddig tartózkodott a kiadások széles körű konszolidációjától, de elkötelezte magát az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában meghatározott célok teljesítése mellett.

A jelentés megjegyzi, hogy a magyar országkockázat mindhárom hitelminősítő ügynökségnél csak egy fokkal áll a spekulációs szint fölött. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti feszültség is zavaró tényezőnek bizonyulhat a kötvénypiacokon – állapítják meg.