Magán-nyugdíjpénztárak: Fogy az idő
Kevesebb, mint egy hét maradt a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról szóló nyilatkozatok benyújtására. Aki nem tesz így jövő hétfőig, azt automatikusan visszaléptetik az állami nyugdíjrendszerbe. Minden jel szerint a túlnyomó többséggel ez lesz a helyzet: az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy múlt péntekig öszszesen 30 807-en jelezték maradási szándékukat, vagyis a teljes, mintegy hárommilliós pénztártagság alig egy százaléka.
Bába Julianna, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnöke tegnap a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában elmondta: nincsenek becsléseik, hogy mennyien lehetnek majd a maradók a határidő lejártával, csupán az a biztos, akik így döntenek, azok listáját a szervezet március folyamán kapja majd meg. Annyit azonban hozzátett, hogy a hátralévő napokban nőhet a nyilatkozók száma, sokan az utolsó pillanatokban fogják ezt megtenni.
Ezzel kapcsolatosan Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a Népszabadságnak azt emelte ki: a kormány nagyon rövid időt hagyott a tagoknak a mérlegelésre, ezért sokan még most is a döntéshez szükséges információkat próbálják begyűjteni. Biztosan vannak tehát, akik még most is kalkulálnak, és csak a határidő lejártához közel hozzák meg döntésüket – állította, és Bába Juliannához hasonlóan úgy vélekedik, jövő hétfőig az eddigieknél többen jelzik majd maradási szándékukat. Ám hogy végül menynyien tesznek így, azt a szövetségnél nem kívánják megbecsülni, de hogy nem lehetnek nagyon optimisták az kiderül az elnök szavaiból, aki szerint a mostani 19 pénztárhoz képest csupán 4–8 marad majd a piacon.
Azt, hogy a pénztárak szempontjából nem túl derűsek a kilátások, jól érzékelteti Bába Julianna álláspontja a tagoknak adható tanácsról: úgy fogalmazott, ilyen diszkriminatív jogszabályi feltételek között nehéz jó szívvel azt ajánlani bárkinek is, hogy maradjon. „Erkölcsi alapjuk” csupán arra van, hogy kijelentsék: az ország demográfiai és makroökonómiai, gazdasági adottságait figyelembe véve nehéz lenne kijelenteni, hogy az állami felosztó-kirovó rendszer garantált, életszínvonal-csökkenést nem okozó, öregkori biztonságot nyújtó feltételeket biztosít majd. Azért nem maradnak „mankók” nélkül az érintettek.
A pénztárszövetség néhány tagja nemrégiben elindított egy kalkulátort a tajekozodjon.com oldalon, ahol néhány adat megadását követően a program kiszámolja, melyik esetben járna a legjobban a járulékfizető, és melyik esetén a legrosszabbul (a három opció: a vegyes nyugdíjrendszer a 2010-es, illetve a 2011-es szabályok szerint, valamint a tisztán állami nyugdíjrendszer). A lapunk munkatársai által itt végzett számítások igencsak egységes képet festenek, és alátámasztják Bába Julianna szavait: lényegében alig akad olyan helyzet, amikor a pénztárban maradás kedvezőbb feltételeket biztosítana az öregkori ellátás során, mint az állami rendszerbe való visszalépés.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a tavaly még érvényes vegyes nyugdíjrendszer az esetek döntő részében a legkedvezőbb megoldást kínálná.
A tajekozodjon.com oldalt üzemeltető La Communications Tanácsadó Kft.-nél arról érdeklődtünk, hogy az elvégzett kalkulációk – melyek nagyságrendjét százezresre lehet becsülni –milyen arányban jelezték a felhasználók felé, hogy maradni érdemes a pénztárban, de ott azt közölték, hogy ezt nem tudják, mert nem gyűjthetik az erről szóló adatokat.
A szövetség elnöke szerint a kalkulátor roppant konzervatív számítást végez, mert nem kívántak ezzel is támadási felületet adni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a program a ma ismert paraméterek alapján számol, márpedig könnyen lehet, hogy ezek a feltételek februárban megváltoznak – utalt arra, hogy a kormány akkor ismerteti reformelképzeléseit, ami érinti a nyugdíjakat is. Ezek miatt is gondolja azt Bába Julianna, hogy leginkább hit kérdése, menjen vagy maradjon a pénztártag.
A tagok eligazodását támogatják a pénztárak tájékoztatói – már amelyik küldött ilyet. Szerkesztőségünkbe több jelzés is érkezett, hogy a mind a taglétszámot, mind a kezelt vagyont figyelembe véve 25 százalékos súlyával a legnagyobbnak számító OTP Magánnyugdíjpénztár a mai napig nem vette fel velük a kapcsolatot, holott alig van viszsza pár nap a nyilatkozat megtételére szabott határidőig. Más pénztárak tagjait már megkeresték a pénztáruktól, ezért furcsának tartják, hogy épp a piac egyik meghatározó szereplője nem tett még lépéseket. Volt, aki egyenesen politikai okokat látott emögött: e szerint a Csányi Sándor OTP-elnöknek Orbán Viktor kormányfőhöz fűződő jó kapcsolata miatt nem töri magát az OTP a tagjai felvilágosítására.
Juhász Istvánné ezzel kapcsolatban azt mondta el lapunknak, hogy a Stabilitásnak nincs módja kényszeríteni a tagjait, hogy küldjenek számlakivonatot, illetve tájékoztatót ügyfeleik számára. Nincs ugyanis törvényi előírás erre, éppen ezért jogalapjuk sincs ilyet kérni a pénztáraktól. Csupán annyit tehetnek, hogy felhívják figyelmüket: fontos és méltányos az ügyfelek tájékoztatása.
Kérdéseinkre az OTP-nél azt a választ kaptuk, hogy január 20-ától kezdték el kiküldeni az értesítőket – azért nem hamarabb, mert akkortól tudnak tájékoztatást adni a tagoknak a számláik tavalyi évi kimutatásáról. Írásbeli válaszukban pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyenlegértesítőket a törvény szerint a tárgyévet követő év június 30-ig kell eljuttatni a tagokhoz, ehhez képest már elkezdték a tájékoztatást, hogy „a tagok a lehető legtöbb információ ismeretében tudjanak felelős döntést hozni magán-nyugdíjpénztári tagságukat illetően”. Az OTP Magánnyugdíjpénztárnak közel 760 ezer tagja van, sokan már meg is kapták, vagy ma, vagy holnap kapják kézhez éves számlaegyenleg-értesítőjüket – közölték lapunkkal, hozzátéve, hogy az értesítőben az egyéni számlaegyenlegen túl további hasznos információk találhatók a következő időszakról és a teendőkről. Már ezt megelőzően meghosszabbították a call centerük és az ügyfélszolgálatuk nyitva tartását, valamint még január elején az összes érintett munkáltatónak tájékoztató levelet küldtek el.
Kérdésünkre, hogy szerintük hány tagjuk maradhat meg a pénztárban, azt válaszolták: ezt nehéz megbecsülni, az eddigi adatok szerint a teljes tagság mintegy egy százaléka jelezte maradási szándékát a pénztárakban. Ez a szám azonban még változhat – tették hozzá, emlékeztetve arra, hogy amikor 2009 végén lehetőség nyílt az 52 év felettieknek a tb-rendszerbe való visszalépésre, sokan az utolsó napokban léptek vissza. Ez az OTP szerint most is előfordulhat.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár jövőjét firtató kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy az nagymértékben függ a pénztártagok által meghozott döntésektől. Felidézték, hogy a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 2000 főben határozza meg a minimumtaglétszámot. Rögzítették továbbá, hogy a maradó pénztártagok küldöttközgyűlése a működési lehetőségek ismeretében dönt a pénztár jövőjéről. A tagok előtt áll a lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztár választására, ez a döntés önkéntes alapon történhet meg – jegyzik meg, kiegészítve azzal, hogy „az öngondoskodás még jobban felértékelődött, mint korábban, így már most azt tanácsolja a pénztár minden meglévő magán-nyugdíjpénztári tagnak és másoknak is, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az öngondoskodásra”.
