Enyhülhet a magyar dioxinszigor
Két pártra szakadtak a hazai disznóbizniszben érdekeltek: az állattartók többsége és a főleg hazai alapanyagot használó kisebb feldolgozók támogatják a magyar hatósági szigort és továbbra is szeretnék a határon kívül tartani a német dioxinos takarmányból etetett állatokat. Mindez lendítene a hazai, egyébként importnál drágább húsok forgalmán. A kereskedők és a főleg importhúst vásárló nagyobb feldolgozók ugyanakkor szeretnék elérni, hogy enyhüljenek a múlt héten elrendelt hazai ellenőrzés szabályai.
Január 19-én – miután két nappal korábban megírtuk: a magyar termelők információi szerint a hazai feketepiacot elárasztják a nyomott áron érkező német sertéshúsok – Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a német dioxinbotrány miatt a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertéshúskészítmények, valamint élő sertés felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozását rendelte el február 28-ig, attól függetlenül, hogy az eddigi laboratóriumi vizsgálatok azt igazolták, Magyarországra nem került sem dioxinnal szennyezett tojás, sem dioxinnal szenynyezett hús, illetve húskészítmény. Valamennyi élelmiszeripari vállalkozó köteles a 2010. november 12. után beérkezett német származású friss vagy fagyasztott sertéshús, húskészítmény, illetve Németországból származó élő sertésből származó hús dioxinvizsgálatát saját költségein elvégezni. A termék csak akkor hozható forgalomba, illetve dolgozható fel, ha az illetékes magyar hatóság laboratóriumi ellenőrzése megfelelő eredménnyel zárult. Ezen felül a beérkező sertéshús, húskészítmény kizárólag az illetékes hatóság munkatársának jelenlétében és csak hivatalos munkaidőben szállítható és rakodható ki.
Hétfőn Brüsszelben az unió agrárminiszterei természetesen a dioxinügyről is tárgyaltak, ahol a német sertéspiacon tapasztalt áresés mellett szóba került a szigorú magyar védintézkedés is. Magyarország ugyan nem kapott hivatalos felszólítást, hogy vizsgálja felül szigorú intézkedését a német húsimportra vonatkozóan, de azért magunktól megtesszük azt – ez derült ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfői nyilatkozatából. A találkozó szünetében tartott sajtótájékoztatón az agrártárca vezetője bejelentette, hogy Magyarország felülvizsgálja a múlt héten ez ügyben bejelentett intézkedéseit, és az esetlegesen EU-jogba ütköző elemeit módosítja vagy visszavonja. Új, konkrét intézkedéseket javasol az Európai Bizottság is az élelmiszerek szennyezettségének ellenőrzése érdekében a németországi dioxinügyet követően – nyilatkozta John Dalli, a bizottság fogyasztóvédelmi és egészségügyi felelőse hétfőn Brüsszelben a fejleményekkel kapcsolatban.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy Magyarországra évente valamivel több mint 160 ezer tonna sertéshús érkezik külföldről. Ennek a mennyiségnek harmada, azaz 50-55 ezer tonna Németországból származik. Ennek zöme, 30-32 ezer tonna az apróhús, amelyből – főként a nagyobb feldolgozók gépsorain –húskészítmény készül. Németh Antal – aki korábban évekig országos főállatorvos volt – hozzátette, a magyar hatóság német nyomásra valószínűleg enged a szigorból, és lehetővé teszi, hogy ne csak a hatósági laboratórium dioxinmentes igazolását fogadják el. Álláspontja szerint ugyanakkor szükség lehet az egységes fellépésre az olyan cégekkel szemben, mint a botrányban elhíresült német takarmánykeverő. Az elnök információi szerint már tavaly márciusban érkeztek az első dioxinhírek, de egészen az év végig sikerül azokat eltussolni.
