Meglehetősen furcsa kép rajzolódik ki a jövő heti jegybanki kamatdöntésről szóló elemzői véleményeket vizsgálva. Nem arról van szó, hogy rendkívül szóródnának az előrejelzések, sőt a döntő többség az emelés mellett teszi le a voksát, ám mégsem látszik a helyzet egyértelműnek. Londonban ugyanakkor egységes a várakozás, azaz növelést várnak, s ugyanerre az eredményre jutott a Reuters is a piaci szakértőket végigkérdezve.

Simor András MNB-elnök

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője bár most még egy 25 bázispontos emelést vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsától, de mint mondja: szoros lesz a befutó. A legutóbbi kamatdöntés után még azt lehetett tudni, hogy igen egyértelmű döntés született, azóta azonban kiderült, hogy két „galamb”, vagyis inkább a kamattartás mellett pálcát törő tanácstag nem volt jelen. Ez pedig igencsak más megvilágításba helyezi a képet is. Éppen ezt hangsúlyozták a Raiffeisen Bank elemzési osztályán is. Hozzátették: azóta ráadásul más tanácstagoktól olyan nyilatkozatok hangzottak el, amely szerint kevéssé állnak egy éles kamatemelési ciklus mellett, s döntésükben a bérnövekedés alakulásának is meghatározó szerepe lesz. Az erről szóló legutóbbi adatok pedig a versenyszektorban a várakozásoknál szerényebb teljesítményt jeleztek.

Mindezek együttesen a Raiffeisennél már olyan súlyban esnek latba, hogy már nem is emelést, hanem az 5,75 százalékos kamatszint „életben” maradását prognosztizálják. Ráadásul az elmúlt hónaphoz képest, amikor volt kamatnövelés, nem sokat változott a külső környezet sem – tették hozzá. Mindezek ellenére Árokszállási úgy véli, most még jön egy 0,25 százalékpontos növelés, ám a február már igen bizonytalan, annak ellenére, hogy az lesz az utolsó kamatdöntő ülés, amelyen a monetáris tanács a jelenlegi összetételében ül asztal mellé. Ezt elsősorban azzal magyarázza, hogy az MNB által az utóbbi időben nyomatékosan hangsúlyozott infláció alakulásán sok múlhat, ráadásul az is elképzelhető, hogy a kormánytól februárra ígért reformlépések a kamatdöntés idejére már ismertek lesznek. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a mostani emelés után kialakuló hat százalék lesz az éves kamatcsúcs. Ebben egyébként egyezik a véleménye a Reuters elemzői konszenzusával, amely azzal számol, hogy ennél tovább nem nő a kamat.

Az Erste Bank stratégája azonban úgy gondolja, hogy az év hátralévő részében jöhet még egy 25 bázispontos csökkentés, s így 5,75 százalék lesz a kamatszint az év végén. Kiemelte ugyanakkor: nagy csökkentéssel a kormány által kinevezett, új tanácstagok bekerülése után sem érdemes kalkulálni. Erre Orbán Viktor miniszterelnök egy napokban tett nyilatkozatából lehet következtetni. A kormányfő rávilágított: az alacsonyabb kamatszint ugyan jót tenne a gazdaságnak, ám a devizahitelesek számára roppant kellemetlen változásokat hozhat – és ez az, amire Londonban is felhívják a figyelmet. A Morgan Stanley bankcsoport előrejelzése szerint az említett személycserékkel enyhébbé váló magyar jegybanki politika „paradox” következményei között lehet a forint gyengülése. Ennek mértéke ugyanis elérheti azt a szintet, hogy a devizahitelesekre rakódó terheket nem kompenzálná a gazdaság abból fakadó gyorsulása, hogy a kamatszint 0,5–1 százalékkal alacsonyabb a jelenleginél.

Ezzel együtt a londoni pénzügyi guruk körében általános az a vélemény, hogy a monetáris tanács hétfőn 0,25 százalékkal hat százalékra emeli az irányadó kamatot – írja az MTI. A Goldman Sachs bankcsoportnál például úgy fogalmaztak, hogy „a valószínűségek egyenlege az újabb kamatemelés felé billen”. Szakértői szerint a fő tényező nem a célt jelentősen meghaladó éves inflációs ütem, hanem a pénzügyi stabilitás és a pénzügypolitikai hitelességi megfontolások.

A Goldman Sachs szerint ebben a helyzetben a külső kockázatok – különösen az euróövezeti költségvetési problémák – bármilyen további erősödése „felnagyított negatív hatást” gyakorolhat a forintra és a belső piaci hozamokra. E forgatókönyv alapján a szélesebb kamatkülönbözet elősegítheti a tőkekiáramlás megakadályozását – indokolták kamatemelési várakozásukat. Az emelést a Bank of America Merrill Lynch szakelemzői szerint az is valószínűsíti, hogy bár továbbra is kevés jele van a belső kereslet okozta inflációs nyomásnak, a fogyasztói árak növekedésének gyorsulása valószínűleg erősíti az MNB-nek az inflációs várakozással kapcsolatos aggodalmait. És ezt a körülményt az elmúlt időszak kamatemelései során rendre hangsúlyozták.