Tanácsadási stratégiák
Feltehetően eddigi életük egyik legnehezebb dilemmája előtt állnak, s pénztára válogatja, melyik milyen segítséget ad ehhez. A négy nagy, az ING, az AXA, az Allianz és az Aegon elindított például egy közös honlapot (www.tajekozodjon.hu) nyugdíjkalkulátorral, tagjaiknak pedig a többedik tájékoztató levelet küldik.
A legnagyobb viszont, a közel 800 ezres tagságú OTP-magánpénztár egészen másfajta stratégiát folytat, tagjait eddig (január negyedik hetéig) levélben sem kereste meg. A telefonon érdeklődőknek az önkéntes pénztárát propagálja, s amiről felvilágosítást ad, az az elért hozam. Szakértők szerint ezzel viszont csínján kell bánni, mert az ötmillió forintos megtakarításra kimutatott egymillió forintnyi nyereség – amiről pél dául egyik pénztártagjukat informálták – feltehetően nominális érték, és nem az infláció feletti reálhozam. A törvény szerint ugyanis csak a hozamgarantált tőke – ezt a tagsági időre jellemező infláció határozza meg – feletti résszel rendelkezhet az a volt pénztártag, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.
Az alapos tájékoztatás is azt mutatja azonban, hogy a jelenlegi feltételekkel nincs esély a várható tb-nyugdíjat elérő járadékra. A megmaradó pénztáraknak további munkáját az is nehezíti – azt ne mondjuk, ellehetetleníti –, hogy a jövőben a tagdíj 0,9 százaléka vonható le fenntartásuk költségeire. Így például egy tízezer forintos tagdíjbevételből kilencven forintot fordíthatnak a működésükre, ebből kell a bonyolult nyilvántartási rendszert üzemeltetni, a tagokkal a kapcsolatot tartani. Azoknak érdemes tehát kitartaniuk magánpénztári tagságuk mellett, akik abban reménykednek, hogy a törvénnyel szembeni jogorvoslati kérelmek előbbutóbb vagy hazai, vagy nemzetközi fórumon sikerre vezetnek, illetve jön egy kormány, amelyik „visszaadja” a tb-nyugdíjjogosultságot azoknak, akiket most megfosztanak ettől.