Tény, alig van olyan előirányzat, amely megközelítőleg úgy teljesült, ahogy 2009 őszén a Bajnai-kormány elfogadtatta a parlamenttel. S való igaz, a társasági adónál szembetűnően nagy mértékben tér el a bevétel az előirányzattól: annak alig több mint 53 százaléka folyt be 2010-ben. Ennek egy része biztos tervezési problémákra vezethető vissza, így a visszautalások alulbecslése, vagy a veszteségelhatárolások hatása. Azonban azt már nem vehették figyelembe az egykori Pénzügyminisztériumban, hogy az új kormány az év felétől bevezeti a 10 százalékos társasági adókulcsot a kisebb cégek körében (250 millió forintig).

Akad még furcsaság a tegnap közölt részletes beszámolóban. Felbukkan például egy 62 milliárdos tétel: ennyivel rövidítette meg a bevételeket, hogy a korábbi kormány mindössze 2 milliárdos adókiutalással számolt a személyi jövedelemadót fizetők részére, pedig a valóságban 64 milliárd ment ki ezen a jogcímen. A 2009-es jövedelmek elszámolásához kapcsolódó kiutalásnál mindenesetre meglepő a 2 milliárdot érintő tervezés (megdöbbentően alacsony ugyanis az öszszeg), mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy ez nem szerepelt az előző kormány „vétkeit” felsoroló csontvázlistán.

Lapunk felfigyelt más érdekességre is. A tárca első, pár hete kiadott közleményében már jelezte, hogy némileg alatta maradtak a vártnak a különadó-bevételek. Az okait nem osztották meg a közvéleménynyel, ezért megpróbáltunk utána járni, mi állhatott az elmaradás hátterében. Az ágazati szereplők például a bankszektorban úgy vélték, hogy a cégek éltek az adófeltöltés lehetőségével, ezért nem az egész évi adót, csak annak 90 százalékát fizették be decemberig a költségvetésbe. A friss jelentés erre is kitér, e szerint a kisebb bevétel oka, hogy az adóalanyok közül páran egyszerűen rossz helyre, nem a megfelelő számlaszámra küldték az adót. Vagyis a pénz megvan a büdzsében, csak más helyen.

Elmaradás tapasztalható még a játékadónál, a regisztrációs adónál (az újautó-értékesítések visszaesése miatt), de például azt is megérezte a büdzsé, hogy a közúti bírságok nem a tervezett mennyiségben folytak be.

Nem minden soron járt azonban rosszul az állam, ahol a tervezés és a valóság nem álltak köszönő viszonyban egymással. A bányajáradékból például négyszer annyi pénz folyt be tavaly (közel 109 milliárd forint), mint 2009-ben, az éves előirányzatot pedig 2,3-szor haladta meg a tényleges bevétel.

Az okok: a szénhidrogénárak emelkedése, a magas dollárárfolyam, valamint a Biztonsági Földgáztároló előrehozott „sapkagáz” kitermelése.

A kormány állítja, úgy sikerült tartani a 3,8 százalékos hiányt (ebből eddig 3,2 százalék van meg, az önkormányzatokról később lesz adat, de vélhetően azzal együtt is sikerül terven belül maradni), hogy a saját intézkedései 420 mil liárd forinttal növelték a bevételeket (aminek javát a különadók, illetve a magánnyugdíjpénztáraktól elvont járulékok teszik ki), a kiadási oldalon pedig 200–250 milliárdot tudtak megfogni. Nos,vetési szervek gazdálkodásában, ott a kiadások 28 százalékkal nőttek az előirányzat fölé, mindenféle zárolás ellenére. Igaz, ezt kísérték a bevételek is, amit például a szolgáltatások után felszámolt díjakban az állampolgárok fizetnek meg. Mint arra lapunk korábban felhívta a figyelmet, itt nem látszik még a beígért takarékos gazdálkodás.

Még beszédesebbek az alrendszerek gazdálkodását bemutató számok. Ebből kiderül, hogy a központi költségvetésben hiába nőttek 6 százalékkal a bevételek, a kiadások is szinte pont ekkora mértékben nőttek. Megtakarítás inkább az elkülönített állami pénzalapoknál keletkezett, így a munkanélküliek ellátását biztosító Munkaerőpiaci Alapnál, továbbá a nukleáris alapnál.

Egyenleg - éves terv és tény (Mrd Ft)

Forrás: NGM

Központi költségvetés -836,0 -835,7

Elkülönített állami pénzalapok 35,1 61,6

Társadalombiztosítási Alapok -69,4 -95,7

Államháztartás* -870,3 -869,8

*helyi önkormányzatok nélkül

Idén komoly pluszban lehet a büdzsé

Az eredeti bevételi és kiadási tételek jelentős átszabása után –mind a bevételek, mind a kiadások 535 milliárddal nőttek –a GDP-arányos hiány az előző kormány által rögzítettnek megfelelő, 3,8 százalék lesz 2010-ben – mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója ugyanakkor megjegyezte, hogy ez a végeredmény inkább a félretervezést, a nagyvonalú pénzköltést és az egyszeri bevételi hatást tükrözi. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látja, hogy a kiadásoknál kevésbé érvényesült a kormányzati szigor, mint a különadók kivetésénél. Az elemzők szerint idén négy-hat százalékos többlet alakulhat ki az államháztartásban, elsősorban a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramlása miatt. A szakértők azt várják, hogy a további években már nem lehet elszámolni egyenlegjavító tételként ezt a vagyont, csupán idén. A kormány tervei szerint még 2012-ben is 250 milliárd forintot költenek el a nyugdíjpénztári megtakarításokból az államháztartásban. (MTI)