Elemzők egyben egyetértenek: nem hiszik, hogy egy tételben hirtelen rázúdítja a parkettre a változatos összetételű portfóliót, mert azzal padlóra küldené az árfolyamokat és valós értéküknél sokkal kevesebbet kapna a papírokért. Egyetlen előny szól e mellett, hogy hamar le lehet zavarni a 18-20 nap normál tőzsdei forgalmával egyenértékű adásvételeket. A Quaestornál ésszerűbbnek tartják a tőzsdei aukciók megszervezését, ezek révén ugyanis reálisabb kép alakul ki az árfolyamokról, és a kormány sem teszi ki magát vagyonvesztést felemlegető politikai támadásoknak. Elképzelhető az is, hogy a kormány kimazsolázza a részvénycsomagot, s a kurrens papírokat megtartja magának. A Mol-papírok megőrzése révén például ismét tulajdonossá válhat a korábbi privatizációs folyamat következtében államtalanított olajipari vállalatban. A nemzeti, oroszoktól mentes Mol létrehozása amúgy is régi vágya a kormánynak. Ennek a hátulütője viszont, hogy nem tudja a papírok eladása révén csökkenteni az államadósságot, ami pedig szintén deklarált szándéka.

Elképzelhető még, hogy közvetlenül a tőzsdecégeknek ajánlja fel megvételre saját részvényeiket, ekkor ismét a vételár megállapítása körül lehetnek „anomáliák”. Végezetül a kockázatok csökkentését szolgáló megoldásként később részvényre átváltható kötvényeket bocsáthat ki, ezt a technikát a Richter állami részvénypakettje esetében már kétszer alkalmazták az előző kormányok. Amennyiben a reformcsomag fogadtatása kedvező lesz, a BÉT-re is visszatérhet az élet, s a külföldiek kockázatvállalási hajlandósága is erősödhet, ami lökést adhat az árfolyamoknak.

Ami a vezető papírokat illeti, a Quaestor a Molban látja a legtöbb fantáziát, elsősorban a magas olajárakra alapozva. Mellette szól még leányvállalatainak jó teljesítménye, az INA fejlesztései, továbbá a sikerrel kecsegtető külföldi szénhidrogén-kutatásai. Az INA-nál folyó tulajdonosi harc tulajdonképpen vihar egy pohár vízben, hiszen bárhogy is végződik, a horvát energiacég irányítási joga a Molnál marad. Kockázati tényező viszont, hogy az orosz Szurgutnyeftyegáz 21 százalékos Molpakettjét milyen áron tudják visszaszerezni.

Az OTP teljesítményére a kilakoltatási és árverezési tilalom, a nem fizető adósok számának gyors emelkedése hat negatívan. A bedőlt hitelek mögé céltartalékot kell állítaniuk, s ez az eredményesség rovására megy. S hiába megy jól az OTP-nek a határon túl, ezt a hendikepet a leányvállalatok sem tudják eltüntetni.

A Richter a gyógyszerártámogatások százmilliárdos megnyirbálása miatt írhatja újra üzleti tervét. Kérdés, hogy ezt a nyugat-európai terjeszkedés mennyire tudja kompenzálni, illetve az, hogy a kísérleti fázisban lévő hatóanyagai mennyire bizonyulnak hatásosnak.

A Magyar Telekomot – az Equilor szerint – erőteljes bevételtermelő képessége átsegíti a 25 milliárd forintos, brutális nagyságú válságadón, de emiatt elmaradó fejlesztései versenyhátrányt okoznak számára. Az elemzők jó esélyt adnak a Telekomnak arra, hogy az igencsak diszkriminatívnak tetsző válságadó ügyében a javára döntenek majd az illetékes szervek – igaz, ez nem az idén lesz.

Pezsgést hozhat a tőzsde életébe, ha az állam bevezeti a parkettre a Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt. vagy az autópályakezelő társaság (ÁAK) részvényeit. Kedvező piaci környezetben az Equilor ezt megfontolandó lépésnek tartja. Ilyen privatizáció azonban nem szerepel a kormány tervei között.