Csendes árháború az albérlőkért
A válságra hivatkozva sok tulajdonos kisebb-nagyobb árengedményeket ad, rugalmasabbá váltak a kaució feltételei, több új bérlő és átköltöző lépett be a piacra, ugyanakkor a jobb lakásokat továbbra is meg kell fizetni – áll a Duna House ingatlanforgalmazó hálózat elemzésében. A fővárosban továbbra is 50 ezer forint az alsó, lélektani határ, vidéken azonban már 30 ezer forint környékén is lehet bérelni.
A lakáshitel-felvétel leszűkült lehetőségei, a megkövetelt önerő megemelése (ami a korábbi akár nulla százalékhoz képest már minimum 20-30 százalék) és a jövőtől való félelem sok vásárlót terel ideiglenesen az albérletek piaca felé. A nagy kínálat, illetve a gyorsabb bérbeadhatóság miatt a tulajdonosok egy része némileg csökkentett bérleti díjjal kínálja lakását. A bérlők elsősorban a Belvárosban, illetve a metróvonalak környékén keresgélnek, de egyre inkább számottevő igény mutatkozik a budai, csendes hegyvidéki területeken található, megfizethető áron kínált kiadó ingatlanokra is.
A piac keresleti oldalát egyrészt a jelenleg lakást vásárolni nem tudók vagy nem kívánók teszik ki, másrészt növekedett a belső kereslet is, azaz kedvezőbb árért és elhelyezkedésért többen költöznének másik kiadó lakásba, mint korábban. Keresettek a 1,5-2 szobás, jó közlekedési lehetőséggel rendelkező ingatlanok, de viszonylag jól kiadhatók az újszerű, néhány éve épült társasházakban található lakások is. Annál nehézkesebb viszont a kiadás Budapest külső kerületeiben és a jelentősebb, nappali tagozatos felsőoktatási intézménnyel vagy nagyobb gyárral nem rendelkező vidéki településeken és körzetükben.
Nehezebben találnak bérlőre a panellakások, különösen a nagy alapterületűek, mivel a bérlők kalkulálnak a magas rezsivel is, ami sok esetben eléri vagy meghaladja a bérleti díj 50 százalékát. A bérleti tranzakciók zöme 50–70 ezer forint közötti áron jön létre, ám van mozgás a jóval drágább, havi 150–200 ezer forintért kivehető prémium lakások piacán is. Az albérlet jó átmeneti megoldás lehet azoknak, akik most nem tudnak vásárolni, mivel viszonylag gyorsan felmondható, ráadásul a bérleti feltételek is a legtöbb esetben rugalmasak.
A szobabérlet egyre inkább csak az egyetemistáknak, illetve az alacsony tőkeerejű bérlőknek megoldás, hiszen a fővárosban egy szobáért akár 30 ezer forintot és a rezsi megfelelő hányadát is elkérik. Ezen a piacon meglepő dolgokkal is lehet találkozni: például egyszobás lakásba próbálnak társbérlőt találni, közös ágyhasználattal.
Fontos tudni, hogy a belső kerületekben a feltűnően olcsó lakások többnyire csak erős kompromisszumok árán alkalmasak a mindennapi életre.
Még mindig sokan próbálnak bútorozottként kiadni olyan ingatlanokat, ahol ócska, szinte széthullott berendezési tárgyak találhatók, és sok az olyan lakás is, mely évtizedek óta nem látott semmiféle felújítást. A DH tapasztalatai szerint a szedett-vedett bútorzat csak ront a kiadási esélyeken, és egyre neuralgikusabb pont a fürdőszoba állapota – amenynyiben ez kopott, lelakott, egyszerűen nem veszik ki a bérlők a lakást.
