Váltózuhany az Új Széchenyi-tervre
Sokan megszólaltak az elmúlt napokban az Új Széchenyi-tervvel (ÚSZT) kapcsolatban, s az egyértelművé vált, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai fejlesztési forrásokból rengetegen szeretnének részesülni, s ennek megfelelően pozitívan állnak hozzá a kormányprogramhoz. Azok, akik nem veszik ki a részüket a hurráoptimizmusból, úgy vélik: az ÚSZT legfőbb céljai és a hozzájuk kapcsolódó pályázatok kísértetiesen hasonlítanak az Új Magyarország fejlesztési tervben megfogalmazottakhoz. Nincs másról szó, mint egy újabb kommunikációs bravúrról, amikor újként adnak el valami régit. Na jó, a csomagolás tényleg változott – mondják.
– Az uniós források elosztását szabályozó akciótervek szerkezete nem sokban tér el a korábbitól, de a keretek felosztásában és az alkalmazott lebonyolítási módszerekben vannak változások – mondta lapunknak Saád Tamás, a Gyorsítósáv című tanulmánysorozatot készítő AAM Tanácsadó Zrt. üzletágvezetője. Jelentősebb pénzeket csoportosítottak át tényleges gazdaságfejlesztésre. Ennek érdekében elvették a forrásokat olyan kiemelt állami projektektől, amelyek megvalósítása az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem létfontosságú. Szintén változás, hogy a korábbihoz képest több az automatikus eljárásrendű pályázat. Ebben az esetben kevés az adminisztráció, gyors az átfutás. Hátulütője ennek a megoldásnak, hogy nehezen irányítható a pénz felhasználása, így extrém példaként egyes vállalkozásfejlesztési kereteknél előfordulhat az is, hogy minden pályázó fodrászszalonra kéri a forrást – érzékeltette Saád Tamás a problémát. Bár szerinte van megoldás arra, hogy ez ne történhessen meg: folyamatosan értékelni kell a beérkező pályázatokat, és az iparágak, tevékenységek között kialakuló esetleges aránytalanságokat a pályázati feltételek módosításával kezelni kell. Így ki lehet szűrni, ha valami nem jó irányba halad.
A szakértő pozitív változásnak tartja, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt helyez a visszatérítendő támogatásokra az új program. Újdonságként említette a hitellel kombinált pályázatot, amely szerinte azért jó irány, mert ezt a támogatási formát tényleg azok veszik majd igénybe, akik valóban fejleszteni akarnak, és nem azok, akik csupán „valamire” elkölthető pénzre hajtanak. Ugyancsak nem újdonság, de jó lépés, hogy nagyobb pénzügyi keret jut arra, hogy a közvetett támogatás konstrukció alkalmazásával szakmai szervezetek pályázzanak a forrásra, és ők osszák tovább a forrást a pályázatokon esélytelen kisvállalkozók, kisebb civil szervezetek vagy magánszemélyek között. Saád Tamás szerint a közvetett támogatás alkalmazása is egyfajta szűrőt jelent a kóklerekkel szemben.
Az MSZP olcsó, rossz minőségű másolatnak titulálta az ÚSZT-t. Álláspontjuk szerint a kormány a már meglévő pályázatok politikai felülvizsgálatával foglalkozott hónapokon át, majd tavaly decemberben az összes pályázatot leállította. A vállalkozások így a kormányváltás óta nem vehetnek igénybe új fejlesztési forrásokat, de a nyilvánosságra hozott Új Széchenyi-tervből is csak legkorábban az év végén juthatnak pénzhez. Az LMP más nézőpontból közelít, és egyszerű blöffnek nevezte a kormány korábbi, a gazdaságfejlesztésre és ezen belül a zöldgazdaság fejlesztésére tett ígéreteit. Ahogyan a terv bemutatása napján Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke mondta, a dokumentum semmiféle zöldgazdaság-fejlesztési prioritást nem tartalmaz, ehelyett a nyilvánosság számára jól hangzó szlogeneket használ, s amikor a konkrét számokra kerül sor, akkor kiderül, hogy a kormány gazdaságfejlesztési elképzelései azokon a kudarcba fulladt, hagyományos vágányokon haladnak előre, amelyek az elmúlt évtizedeket is meghatározta Magyarországon. Az LMP szerint az őszi adótörvényekkel, a költségvetéssel, illetve az Új Széchenyi-tervvel Magyarországot egy leszakadó, fenntarthatatlan gazdasági pályára állítják, amely elszakad a sikeres országok gazdaságfejlesztési programjaitól – írta az MTI. A Levegő Munkacsoport közleményben nehezményezi, hogy az ÚSZT százmilliárdokat fordít gyorsforgalmi utak építésére, egyéb közútfejlesztésekre, amivel azonban szerintük Magyarország nem tud kiemelkedni az európai, sőt még a szomszédos államok közül sem. Ha viszont ezt az összeget az oktatásba, a kutatásba és innovációba fektetnék be, akkor Magyarország világraszóló eredményeket érhet el – állítják.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem ilyen jövőt vetített előre az ÚSZT bemutatásakor. Szerinte az ÚSZT 2011–2014 között az uniós támogatásokhoz és a hazai forrásokhoz kapcsolódó társfinanszírozás és a nemzeti programok révén hétezermilliárd forint forrással, évente öt százalékkal növeli a beruházásokat, így 2014-ben már évi 25 százalékos lesz a ráta. Ugyanezen időpontra a GDP 4-6 százalékkal nő. Mindezek következtében a várakozása szerint csak 2014-ig 300 ezer új munkahely jön létre. Ahogyan mondta, azt ÚSZT révén Magyarország sereghajtóból ismét éllovas lesz, és bizonyos területeken az unió legjobb számait, eredményeit produkálja majd.
– Öt éven belül bármi megtörténhet, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a várakozások teljesen alaptalanok – mondta lapunknak Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója. A 25 százalékos beruházási rátáról megjegyezte, ez lenne ideális, a jelenlegi 20 százalék alatti mérték ugyanis abnormális, és azt jelenti, hogy nem tudunk lépést tartani a szomszédos országokkal. Hozzátette: 2004 óta megtorpant Magyarország felzárkózása, a cégek elhalasztották a beruházásaikat, nem hajtották végre a szükséges fejlesztéseket. Ez egy megfelelő gazdaságpolitikával akár orvosolható is lehetne. Csakhogy – tette hozzá – az új gazdaságpolitika körvonalait egyelőre csak verbálisan ismerjük, alig tudni róla konkrétumokat. Arra a kérdésre, hogy kell-e valami átütő kormányzati lépés ahhoz, hogy a Matolcsy György által előrevetített növekedés beinduljon, azt válaszolta: leginkább arra lenne szükség, hogy amagyar gazdaságpolitika átláthatósága iránti bizalom erősödjék mind a belföldi, mind a külföldi gazdasági szereplőkben. Ez pedig csak kiszámítható, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikával érhető el, amely alapján a vállalatok üzleti terveket tudnának készíteni beruházásaik megalapozásához.
Vállalkozói szövetségek véleménye
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: a megfogalmazott gazdaságfejlesztési irányok alkalmasak a kilábalás megalapozására, Magyarország új fejlődési pályára állítására.
Vállalkozók Országos Szövetsége: végre van „forgatókönyv, menetrend”, amely mentén el lehet indulni.
Ipartestületek Országos Szövetsége: a terv azért fontos, mert az elmúlt évek alatt visszaszorult a belső piac, miközben a magyar vállalkozások 99 százalékát kitevő kis- és közepes vállalkozások döntő többsége arra dolgozik.
Magyar Iparszövetség: az ÚSZT legfontosabb eleme, hogy prioritásként jelöli meg a foglalkoztatás és a munkahelyek megtartását, a fejlesztés és korszerűsítés ösztönzését.
