A Mol 50 százalékos tulajdonában lévő gázkereskedő zrt. svájci aktivizálódása –amire elsőként a gazdasag.hu hívta fel a figyelmet – azért is említésre méltó, mert a zrt. másik fele egy éve egy orosz hátterűnek mondott Belize-i cég tulajdonába került. Szakértők szerint mind az offshore, mind a svájci cégek alapítása orosz jellegzetesség. A Mol részéről lapunknak a lépést nem kívánták kommentálni.

Egyes piaci szereplők azt gyanítják, hogy a cégalapítás esetleg kapcsolatban állhat a magyar energiacégekre kirótt, a forgalom egy százalékára rúgó válságadóval. Eszerint a zrt. forgalma részben átterelődhet Svájcba, ami után már nem kell adót fizetni. Ennek elvi lehetőségét a céghez közel állók nem zárták ki, de azt határozottan cáfolták, hogy a svájci társaság a válságadó kikerülésére jött volna létre. Megfogalmazásuk szerint a svájci leányvállalat alapítása része a Mol nemzetközi terjeszkedésének: a válságadóval való időbeli egybeesés csak véletlen, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Annál is kevésbé, mivel a Molcégnek van már osztrák, szlovák és román érdekeltsége is. Mint az a zrt. internetoldaláról kiderül, a svájci leányvállalat tevékenységét egész Közép-Európára kívánják kiterjeszteni – Magyarországot is beleértve –, míg a Mol Energiakereskedő tevékenységi területe csak Magyarország. Indoklásuk szerint az üzleti életben bevett gyakorlat a több országra kiterjedő kereskedelmi tevékenységet Svájcból irányítani. Ott többek között kedvezőek az adók és állítólag a bankok pénztárcája is könynyebben nyílik meg. A MET AG nem offshore-jellegű, mivel tulajdonosa egyértelműen a Mol Energiakereskedő Zrt.

A hír azokat a korábbi értesüléseinket is megerősíti, miszerint Matos Zoltán a MEH éléről végül pénzügyi igazgatóként és igazgatósági tagként a Mol Energiakereskedőhöz –így a Mol-csoporthoz – került. Az energetikai szakember a Bajnai-kormányhoz kötődő államigazgatási vargabetű előtt a Mol versenytársának számító E.ON Hungária egyik vezetője volt.

Mégis áthárítják a válságadót

Lapunk értesülései szerint számos energiatársaság tapasztalja, hogy a kifejezett törvényi tilalom ellenére egyes cégek igenis áthárítják a forgalmuk 1 százalékára rúgó válságadót. Adott esetben például a nagykereskedők emelik erre hivatkozva a kiskereskedők felé tarifájukat. Azt is megerősítették, hogy ha a kiskereskedő is emiatt emeli a tarifáit (de ezt nem adja írásba), akkor a válság adó áthárítása gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Korábban a kormány illetékesei határozottan kijelentették, hogy a válságadót a cégek nem építhetik be az áraikba, és ezt mélyreható ellenőrzésekkel fogják megakadályozni. (M. I.)