A magyar államháztartás februárban bejelenteni tervezett szerkezeti átalakítása révén 600–660 milliárd forint közötti megtakarítás érhető el 2011 és 2013 között – idézte a Dow Jones hírügynökség Nátrán Rolandot. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az intézkedések legkevesebb kétharmada a kiadási oldalt érinti majd. Az idén a hazai össztermék (GDP) egy százalékának megfelelő, 200–260 milliárd forint nagyságú hatást céloznak a kormányzati intézkedések, 2012-ben és 2013-ban pedig összesen a GDP két százaléka, nagyjából 400 milliárd forint a cél – fogalmazott Nátrán Roland Bécsben, a Euromoney brit gazdasági szaklap Közép- és Kelet-Európával foglalkozó konferenciájának szünetében.

– Az a legfontosabb üzenet, hogy nagyszabású, állandó intézkedésekre készülünk, amelyek főként a büdzsé kiadási oldalán alapulnak – jelentette ki. A helyettes államtitkár elmondta: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításából származó forrásokat nem vették figyelembe a tervezett intézkedésekből fakadó hatások kiszámításánál. Egy új, úgynevezett zöldadó lehetősége is felmerült, erről azonban még nincsen kormányzati döntés. A tervezett intézkedések érintik a közösségi közlekedést és a gyógyszertámogatásokat, és csökkentik a kormányzati adminisztráció és a Munkaerő-piaci Alap költségeit. A kormány egyik kiemelt célja a foglalkoztatási ráta emelése a jelenlegi 55 százalékról középtávon 65 százalékra, hosszú távon pedig még magasabbra. Ugyanakkor a kormány tervezi az adóalap szélesítését is az adófizetői létszám növelése révén – tette hozzá.

A helyettes államtitkár által elmondottak komoly visszalépést jelentenek a korábbi kormányzati kommunikációhoz képest. Főnöke, Matolcsy György nemzetgazdaságiminisztermég nemrég is 800 milliárd forintos kiadáscsökkentésről beszélt, ám a mostani számok ehhez képest 140–200 milliárddal kisebb visszafogásról szólnak, sőt valójában ennél nagyobb a különbség. A legújabb verzió szerint ugyanis a kormány a megspórolni kívánt összegnek akár a harmadát is nem a költségek lefaragásából, hanem bevételnövekedésből kívánja előteremteni, az elmondottak alapján a munkahelyek számának növekedéséből adódó adófizetői létszám bővülésére épít a kabinet. A foglalkoztatottság ilyen mértékű növekedése azonban legalábbis kétséges. Az elemzők többsége azzal számol, hogy a gazdasági növekedés beindulását csak időben elnyújtva követi majd az alkalmazásban állók számának emelkedése.

A vártnál puhább intézkedéseknek kellemetlen következményük lehet. Mind a három nagy nemzetközi hitelminősítőnél negatív kilátás van érvényben Magyarország hitelminősítésére, ami azt jelenti, hogy ha nem látnak érdemi változásokat az államháztartás folyamataiban, tovább csökkentik a besorolásunk, amely már így is csak egy fokozattal áll az úgynevezett bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategória felett. Amennyiben a hitelminősítők nem tartják meggyőzőnek a kabinet terveit vagy elégségesnek a lefaragni tervezett kiadások mértékét, tovább ronthatják a magyar államadósság minősítését, ami veszélybe sodorhatja a költségvetési hiány piacról történő finanszírozását.

Simor András sok kockázatot lát

– Sok kockázat van a kormány gazdaságpolitikájában – vélekedett Simor András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – szintén a Euromoney konferenciáján részt vevő – elnöke egy elemzői véleményt idéző kérdésre válaszolva vélekedett így, ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdaságpolitika alakítása a kormány feladata. A jegybank vezetője a gazdasági krízissel kapcsolatban felidézte, hogy Magyarországot az elsők között érte el a válság, és az nagyon érzékenyen érintette a magyar gazdaságot. Úgy látja, a gazdaság azóta sikeres kiigazításon esett át, bár ennek az ára egy erős recesszió volt. A kiigazítás miatt Magyarország lassabban lábal ki a válságból, mint szomszédai, de ismét növekedésnek indult a gazdaság. A jegybank elnöke azt mondta: a GDP 3 százaléka körüli növekedés várható idén Magyarországon. (MTI)