Az unió erősre szövi a védőhálót
Az euróövezet pénzügyminiszterei hét eleji brüsszeli tárgyalásukon az adósságcsapdába került országok védelmének megerősítéséről egyeztek meg, azonban konkrét ez irányú intézkedéseket nem hoztak. Nem született döntés a 2010 májusában felállított 750 milliárd eurós segélyalap kibővítéséről sem. A mentőalap eurózónás országok megsegítésére elkülönített 440 milliárd eurós része, azaz Európai Stabilitási Pénzügyi Alap (EFSF) feltöltéséről sem határoztak. Igaz egyik sem okozott meglepetést azután, hogy Wolfgang Schäuble német gazdasági miniszter már az ülés előtt világossá tette, hogy hazája nem érdekelt egyik alap felpumpálásában sem. Inkább azt vizsgálják meg, hogy miként lehetne az EFSF-ből több pénzt kihelyezni a megsegítendő országok számára anélkül, hogy ezzel az egész segélyalapra érvényes három „A”-s, azaz kiváló befektetési minősítést elveszítenék. Az EFSF keretösszege 440 milliárd euró, ám csak 250 milliárdnyi hitelt folyósíthatnak belőle, ez a kiváló minősítés feltétele.
A miniszterek az alap rugalmasabb felhasználása mellett szálltak síkra, de kategorikusan az újabb forrásbevonás lehetőségét sem zárták ki. Németország is nyitottabbá vált az alap feltöltése kérdésében, de azt egy 2013-tól működésbe lépő, állandó válságkezelő mechanizmus megalkotásával és a tagállamok számára még megengedhető költségvetési hiányfeltételek szigorú újraszabályozásával köti össze. Az intézkedéscsomagnak a március végi EU csúcsra el kellene készülnie. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri „klubjának”, az Eurogroupnak az elnöke is elismerte az újságíróknak, hogy időkényszerben vannak, s nem várhatják meg, hogy a piacon ismét eluralkodjon a nyugtalanság.
Kifogások érték az alapból folyósított hitelekre fizetendő kamat nagyságát – tudta meg a Bloomberg. Az EU ugyanis a beszerzési költségnél három százalékponttal drágábban, 5,8 százalékos kamattal ad kölcsönt a mentőcsomagból az íreknek, ami számukra éppenséggel nem nevezhető jutányos üzletnek. Az a javaslat, miszerint a kamatkülönbözet a 0,5-1 százalékot nem haladhatná meg, joggal részesült meleg fogadtatásban Brian Lenihan ír pénzügyminiszternél.
Szó esett arról is, hogy az EFSF forrásait az adósságválsággal küszködő országok által kibocsátott államkötvények felvásárlására is felhasználhassák, tehermentesítve ezzel a jelenleg ezt a feladatot ellátó Európai Központi Bankot (EKB), amely eddig 76,5 milliárd euró értékű spanyol, portugál, ír és görög államkötvényt halmozott fel, hogy az eurózóna erózióját megakadályozza. Az EKB szívesen szabadulna a „testidegen” feladattól, hogy ismét az infláció leszorítására koncentrálhasson. Érdemi döntés nem született ebben a témában sem.
Konkrétumok helyett a pénzügyminiszterek tanácskozását a pozitív szándékok jellemezték – szűrhető le a nyilatkozatokból, ám ez is elegendő volt arra, hogy oldja a görcsöt a piacokon. Az euró a hírekre 0,8 százalékkal az 1,339-es szintre erősödött a dollárhoz képest, míg a spanyol állampapír-aukción 2,94 százalékos hozam mellett jegyezték le kedden a 4,5 milliárd euró értékben kibocsátott, éves lejáratú kincstárjegyet. Az egy hónappal ezelőtt hasonló futamidőre kibocsátott kincstárjegy után még 3,45 százalékos hozamot vállaltak a spanyolok.
