A németek nem vállalják a fejőstehén szerepét
Az Európai Központi Bank (EKB) ismét legfőbb feladatával, az infl áció elleni küzdelemmel foglalkozik majd, amennyiben a Brüsszel által létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) a helyére lép, és megkezdi az euróövezet bajban lévő országai által adósságfinanszírozásra kibocsátott államkötvények vásárlását – mondta Atanasziosz Orfanidesz, az EKB tanácsának tagja. Az EKB tavaly május óta vásárolja szorgalmasan a görög, ír, portugál és spanyol állampapírokat, hogy enyhítse ezzel a piaci zavarokat. Eddig 74 milliárd euró értékű állampapírt spájzolt be, megelőzve ezáltal, hogy az amúgy is magas kötvényhozamok az egekbe szálljanak.
A bank eredeti küldetésébe nem szervesen illeszkedő kötvényvásárlási programot sokan ferde szemmel nézték, köztük Axel Weber, a német Bundesbank elnöke is. Akkor többen, így Jean-Claude Trichet EKB-elnök és Jürgen Stark, EKB-tanácstag a beavatkozás átmeneti jellegét hangsúlyozták.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői és mai zárt ajtók mögötti tanácskozásán (Ecofin) minden bizonnyal szó volt és lesz az EKB háttérbe húzódásáról, illetve az EFSF előtérbe kerüléséről, mint azt Christine Lagarde francia pénzügyminiszter a múlt héten kilátásba helyezte – írja a Bloomberg. A pénzügyminiszterek már jelezték is: elképzelhető, hogy a jelenleg 440 milliárd eurós alapból adósságot vásároljanak fel, ez lehetne az egyik fegyver a válság ellen harcoló tagállamok közös arzenáljából. Az EKB is nyomást gyakorol a politikusokra, hogy határozott, hatékony lépéseket tegyenek végre az elharapódzó krízis megállítására, az ugyanis nem tartható sokáig, hogy a központi bank adja a védőzóna első vonalát.
Az Ecofi n-ülésen dönteni kellene a EFSF feltöltéséről is, hiszen újabb adósországok megmentésére kerülhet sor hamarosan. A forrásbevonás szükségességét cáfolták a németek, a csúcs előtt Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kijelentette, hogy nem támogatnak egy ilyen tervet, megjegyezve, hogy maga a Brüsszelnek tulajdonított elképzelés is téves információkon alapul.
A német elutasítás egyértelműen belpolitikai indíttatású, odahaza élesen bírálják a kormányt az egyre költségesebb mentőakciókban való részvételéért. Berlin a mentőmechanizmus reformját szeretné elérni, s elkerülni, hogy automatikus kifizetőhelynek nézzék az alapot a bajba jutott országok. Félő, hogy a német hozzájárulás esetleges megtagadása újabb feszültségeket váltana ki az EU-n belül, veszélyeztetve a mentőakciók sikerét – hangsúlyozzák az elemzők. A franciák például megengedőbb állásponton vannak az alap feltöltését illetően, míg Trichet is „kvantitatív és kvalitatív” lépéseket vár el e témában az EU politikai döntéshozóitól. Az EFSF feltöltése már csak amiatt is időszerű, mert a kasszát az írek és a portugálok kiüríthetik, s ha a spanyolok is gyorssegélyre szorulnának, nem lesz miből adni. Igaz, a portugálok még mindig mereven elzárkóznak a rájuk erőltetett központi segítségtől, ám hiába hangsúlyozzák, hogy egyedül is képesek úrra lenni a helyzeten, sem a politikusok, sem a piac nem akar hinni nekik. Ez is téma lesz a Ecofinen.
A Schäuble szavait követő bizonytalanság rögtön éreztette hatását a nemzetközi pénzpiacokon, az euró az 1,33-as szintre gyengült a dollárhoz képest, azaz hamar elvesztegette a múlt héten a sikeres portugál, spanyol és olasz kötvénykibocsátásoknak köszönhetően elért nyereségét. A vezető tőzsdéken iránykereső kereskedés folyt, a befektetők az Ecofin tükrében döntenek arról, merre veszik az irányt. Amerikában munkaszüneti nap lévén ebben a Wall Street sem tudott segítségükre lenni.
A héten újabb spanyol és görög kötvénykibocsátások lesznek, úgyhogy nem mindegy, konszenzusra tudnak-e jutni a pénzügyminiszterek. Elemzők nem bíznak a gyors megegyezésben, szerintük a téma tovább görög a február 4-i EU-csúcs asztalára. Márciusig mindenképpen dűlőre kell jutniuk, mert annál tovább már nem tud várni a piac – jegyezték meg.
Neményi: Az MNB nem tétovázhat
Magyarország decemberi inflációs adatai megnövekedett inflációs kockázatokat jeleznek, és a Magyar Nemzeti Banknak nem szabad tétováznia, ismét kamatot kell emelnie, amennyiben azt szükségesnek látja –mondta Neményi Judit, a monetáris tanács tagja, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. A legutóbbi két kamatdöntéskor az emelés mellett szavazó tanácstag a január 24-én esedékes következő ülésen a kamat emelése felé hajlik, ám döntését befolyásolhatják még a kedden nyilvánosságra kerülő munkajövedelem-statisztikák. Amennyiben további szigorításra van szükség a jegybanki inflációs cél teljesítéséhez, úgy nincs mód kivárásra – tette hozzá. A jegybank novemberben és decemberben egyaránt 25-25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte az alapkamatot. (MTI)
