Nem számít magyar özönre az osztrák ésnémetmunkaerőpiacon Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője. – Már csak azért sem, mert aki akart, az a különböző kétoldalú egyezmények alapján már eddig is tudott munkát vállalni. Az úgynevezett tizenkét hónapos szabály értelmében pedig ha valaki már egyéves munkaviszonnyal rendelkezett ezekben a tagállamokban, a továbbiakban szabadon dolgozhatott. Így például sok, Ausztriába ingázó munkavállaló megkapta ezt a „zöld kártyát” a második hat hónap után – fűzte hozzá Kovács Géza. –Ráadásul az osztrákok 2008. január 1-jétől, illetve 2008. július 1-jétől bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt. A 60-70 foglalkozásból álló hiányszakmák listáját folyamatosan frissítették, s ezekben a munkavállalási engedélyeket akkor is kiadták, ha valaki nem esett a kormányközi egyezmények hatálya alá. Az EURES programjai keretében a német és az osztrák munkaügyi szervezet képviselői, de cégek is évente több alkalommal jönnek Magyarországra toborozni. Ez is mutatja, hogy van igény a magyar munkaerő iránt – mondta Kovács Géza.

Hivatalos adatok ugyan nincsenek, de Ausztriában összesen körülbelül 20 ezer magyar dolgozik, s Németországban is legalább ugyanenynyien vállalnak munkát. Ide évente 2000–2500-an mennek ki három-négy hónapos szezonmunkákra. Mint Kovács Géza megjegyezte, a szezonmunkások már január 1-je óta engedélymentesen dolgozhatnak Németországban.

Az eddigi kétoldalú egyezmények alapján Ausztriába maximum 1800, Németországba 2000 munkavállaló mehetett évente, de az osztrák keretszámot 2004 óta általában csak 80 százalékig sikerült feltölteni, és a német irányszámot sem sikerült soha teljesen kitölteni.

Az egyezmények keretében Ausztriában 35 éves, Németországban 40 éves korig vállalhattak eddig munkát a magyarok. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci nyitás után kimehetnek-e a két korhatárnál idősebb magyarok is, Kovács Géza úgy válaszolt: elvileg igen, ha találnak megfelelő munkát, de a magyar munkavállalók nem annyira mobilak, sokszor a nyelvtudás is hiányzik, és soknak közülük nincs megfelelő anyagi forrása sem arra, hogy adott esetben az első fizetésig finanszírozzák a külföldi tartózkodást.

Mivel Ausztriában és Németországban is keresett a magasan kvalifikált munkaerő, a nyitással elsősorban a diplomások számára válik könnyebbé a munkavállalás, a gépész- és villamosmérnökök, az informatikusok vagy éppen az orvosok jó eséllyel pályáznak meg ottani állásokat. Emellett könnyebbé válik azok elhelyezkedése, akik a helyiek által nem szívesen végzett munkákra, főként mezőgazdasági vagy képzettséget nem igénylő vendéglátóipari munkákra, például spárgaszedésre vagy konyhai kisegítő munkára jelentkeznek.

Vendégmunkási vízum az Egyesült Államokba

Magyarország, Észtország, Lettország, Macedónia és Szlovénia is felkerült azon államoknak a listájára, amelyek polgárai ideiglenesen munkát vállalhatnak különleges vendégmunkási vízummal az Egyesült Államokban. Az országok részt vehetnek azokban a programokban, amelyek lehetővé teszik az amerikai munkaadóknak, hogy külföldi állampolgárokat foglalkoztassanak a munkaerő pótlására – közölte az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal, az USCIS. (MTI)

Az EU-ba 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát.