– Magyarország nettó tej- és sertéshúsimportőr – azaz a behozatal meghaladja a kivitelt – ennek következtében sok esetben gyanúsan olcsó, bizonytalan eredetű, nyomon követhetetlen termékek juthatnak a fogyasztók asztalára – figyelmeztet Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára annak apropóján, hogy Németországban kirobbant a dioxinügy, amelynek hullámai elérték Magyarországot is. Az elnök szerint ez jó példa arra, hogy miért fontos a nemzeti élelmiszer-termelést erősíteni.

A szakember lapunknak arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi több tízmillió kilogramm sertéshús és sok százmillió liter tej, illetve abból készült termék mellett rengeteg, egyes években több százmillió darab tojást is importálunk, ennek egy részét épp a botránnyal érintett térség vállalataitól.

– Németországból olyan hírek is érkeztek, hogy a szennyezett takarmány elérte a sertésfarmokat – tájékoztatott Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), egyben a Hússzövetség elnöke. Információi szerint a német szakhatóság mindent megtesz, hogy a dioxinnal szennyezett takarmányból esetleg fogyasztó állatok ne kerülhessenek a vágóhidakra.

Az ÉFOSZ elnöke nem tagadta, hogy a magyar húsipar is vásárol német sertéshúst, azonban a feldolgozók németországi partnereiktől csak akkor veszik át az árut, ha hivatalos nyilatkozatot kapnak arról, hogy nem a „fertőzött” területről származik és nem tartalmaz dioxint. Éder Tamás elmondta azt is, hogy a magyar boltok polcaira kerülő nyers húsok zöme magyar eredetű, az importtermék főleg a készítményekbe kerül. Ezt viszont a gyártók és a hatóság folyamatosan ellenőrzi.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke ellenben azt állítja, hogy a dioxinszennyezés nyilvánosságra kerülése után rövid idő alatt összeomlott a németországi sertéspiac. Drasztikusan, 20–30 százalékkal zuhantak az árak, s a német gazdák áron alul igyekeznek szabadulni az egészséges állatoktól. SzerinteMagyarországon, a feketepiacon is megjelent a német disznóhús, amit – bőrös félsertésként – számla nélkül, kilónként 250 forintért kínálnak, miközben a magyar húsért 330 forintot fizetnek. Ez a magyar sertéstartókat rendkívül hátrányosan érinti, hiszen a dráguló takarmányok miatt a 330 forintos átvételi áron is állatonként 4-6 ezer forint veszteségük van. Próbáltak a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) fordulni, de ott – Sákán Antal elmondása szerint – nem értették meg gondjaikat. A tárca ez ügyben kiadott közleményében rögzíti, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezettek az állattenyésztés problémáinak megoldásában. Fontosnak tartották megemlíteni azt is, hogy mindez nem mondható el Sákán Antalról, aki 2008 februárjától 2010. június 30-ig az előző agrártárca tanácsadója volt, s ebben a minőségében összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott. Szintén e közleményből derül ki, hogy a minisztérium az idei évben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást – összesen 47 milliárd forintot – kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra.

Sákán Antal úgy reagált minderre, hogy aminisztériumnak inkább a Minőségi Magyar Sertéshús programot kellene beindítani, s erre költeni az Agrármarketing Centrum (AMC) rendelkezésére álló források egy részét, mert a magyar termék márkázásával a hazai termelőket, feldolgozókat és fogyasztókat is meg lehetne védeni az olcsó, de bizonytalan eredetű külföldi húsok jelentette veszélyektől. Szerencsésebb helyzetben vannak a hazai baromfi- és tojástermelők, ugyanis az ágazatot érintő globális élelmiszer-biztonsági botrányok miatt már létrehoztak olyan hazai márkákat, mint a Baromfi Termék Tanács által menedzselt „Magyar Baromfi ” és „Koronás Tojás” nemzeti védjegyek. Bárány László, a termék tanács elnöke lapunknak elmondta, hogy az elmúlt napokban az áruházláncok gyorsan felvették a kapcsolatot azzal a tucatnyi magyar tojástermelőcsomagolóval, akik a Koronás Tojás védjeggyel rendelkeznek, s hasonlóan eladási rekordokat döntenek a Magyar Baromfi védjegyes termékek is.

BárányLászló szerint ilyenkor derül ki, hogy a lakosság megbízik az ellenőrzött hazai termékben. Megtudtuk azt is, hogy a német–magyar baromfikereskedelem jellemzően egyirányú: inkább tőlünk szállítanak kacsát és libát, valamint magas feldolgozottsági szintű csirke- és pulykahúst. A magyar baromfifeldolgozók pedig általában Hollandiából és Belgiumból importálnak húst a készítményekhez, ritkábban Lengyelországból.

Észak-Németországból indult a botrány

Egy észak-németországi tápkeverő takarmányüzemből (Harles and Jentsch) került 11 német tartomány állattenyésztő telepeire dioxinnal fertőzött táp, összesen mintegy 150 ezer tonna menynyiségben. Az üzemből kikerülő, zsiradékot is tartalmazó takarmányokban a megengedettnél 78-szor több dioxint mutattak ki. Ennek forrása a telepen más célokra is felhasznált ipari zsiradék volt. A schleswig-holsteini mezőgazdasági minisztérium egy hete feljelentést tett az üzem tulajdonosai ellen. A német mezőgazdasági minisztérium óvintézkedésként a dioxinszennyezés veszélye miatt 4709 gazdaságot záratott be ideiglenesen, közülük 4468 található Alsó-Szászországban. A gazdaságokat – alapvetően sertéstenyésztő telepeket – óvintézkedésként zárták le, így amíg nem bizonyosodik be a fertőzés elmúlta, nem szállíthatnak megrendelőiknek.

A hatósági eljárás szigorúbbá vált: múlt héten dioxinveszély miatt német eredetű tojást foglalt le a szakhatóság az egyik fővárosi bevásárlóközpont élelmiszer-áruházában. Az áruról kiderült, hogy nem volt szennyezett, de a polcokról az áruházlánc levette a német tojásokat.

Magyarországra eddig nem érkezett dioxinnal szennyezett tojás – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos múlt csütörtökön az MTI-nek. Németországból a tojás szállítása folyamatos, amit azonban az élelmiszer-biztonságért felelős szakemberek a boltokban találtak, és megvizsgáltak, minden esetben negatív eredményt mutatott. Az államtitkár megjegyezte: a magyar laboratóriumokban nemcsak tojást, hanem marha- és sertés-, valamint csirkehúst is vizsgáltak, amelyek ellenőrzése szintén negatív eredményt hozott, tehát nem találtak bennük dioxinszennyezést.