Menti a mentőalapot az EU
Az euró kudarcra van ítélve, jobb, ha elfogadjuk ezt a tényt, mondta Brüsszelben Markus Kerber professzor, aki a német alkotmánybíróság véleményét kéri a görög és az ír mentőakciókról, amelyek szerinte súlyosan sértik az uniós szerződéseket. Ám a piaci elemzők azt hangoztatták pénteken, hogy a kínai és japán vásárlások miatt is sikeresnek nevezhető e heti portugál, spanyol és olasz államkötvény-kibocsátások lélegzetvételnyi szünethez juttatták az eurózónát, hogy további döntéseket hozzon az államadósság-válság kezelésére és a közös valuta megmentésére.
A portugál Jornal de Noticias azonban közreadta a Nobel-díjas Paul Krugman véleményét is, miszerint az állampapírok vészesen magas kamattal keltek el, s ha ez így megy tovább, a valutaövezet perifériája összeomlik. Hasonlóan nyilatkozott David Mackie, a JP Morgan közgazdásza, aki szerint Írország csak akkor úszhatja meg tartozásainak átütemezését, ha az európai partnerek az általuk nyújtott hitel majd hatszázalékos kamatának a felét elengedik. S a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azon nézetének adott hangot, hogy a továbbra is rendkívül magas ír és görög hozamok azt jelzik: az eurózóna egyáltalán nem állította helyre hitelességét és nem nyugtatta meg a piacokat.
A sorsfordító döntéseket sürgetné a bizottság, amelynek elnöke, José Manuel Barroso a minap Brüsszelben azt kérte, hogy a valutaövezet tagállamai már a február eleji csúcsértekezleten állapodjanak meg a jelenlegi 440 milliárd eurós mentőalap kapacitásának teljes kiaknázásáról és tevékenységének szélesítéséről. Ám Schäuble német pénzügyminiszter Berlinben egyértelművé tette, hogy csak a március végi csúcson várható a megegyezés, s ezt a forgatókönyvet erősítették meg pénteken délelőtt az unió magyar elnökségéhez közel álló források is. De a tárgyalások élénken folynak, s a pénz ügyminiszterek hét eleji brüsszeli találkozóján erről bőven lesz szó.
A méretről nyilatkozó politikusok esküdöznek, egy nyelven beszélnek. De míg Lagarde francia pénzügyminiszter pénteken azt mondta, hogy az alapban lévő összeg emelése is terítéken van, addig Schäuble azzal érvel: kár ilyesmiről beszélni, mert a piac azt hiszi, szükség is lenne a pénzre, holott a jelenlegi keretnek is csak tíz százalékát használták eddig fel. A zavart az okozza, hogy a 440 milliárdból csak 250 milliárd áll rendelkezésre, és a németek sem zárkóznak el az elől, hogy az alap teljes kapacitással működjön, de szerintük ez nem egyenlő a méret növelésével. Sajtótájékoztatóján az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet is azzal érvelt, hogy az alapot „mennyiségileg és minőségileg” is fel kell javítani.
Az eurózóna válsága miatt nyomás alá került, de mindeddig vonakodó németek elérték, hogy módosul a lisszaboni szerződés – erre szükség van az alkotmánybírósági kihívások miatt –, s most készek belemenni egy jóval nagyobb hatáskörrel rendelkező ideiglenes, majd 2013 nyarától végleges alap létrehozásába, ha a többiek valóban elkötelezik magukat a fiskális fegyelem, a költségvetési, szociális és munkaerő-piaci politikák koordinációja, valamint az adók, a közszférabeli bérek és a nyugdíjkorhatár öszszehangolása mellett. A franciáknak kedves gazdasági kormányzás felé tett lépés nyomán a mentőalap a jövőben államkötvényeket is vásárolna a másodlagos piacon, rövid távú, akár kedvezményes hitelekkel segítené ki az átmeneti piaci nehézségekkel küzdő országokat, sőt föltehetően csak 2013-tól összefogná a szuverén kibocsátásokat és garantálná is őket.
A héten a piacok által felkínált átmeneti nyugalom kiaknázását azért sürgette londoni látogatása alkalmával Herman Van Rompuy, a tanács elnöke, mert szerinte politikai megfontolások vezethetik Kínát, amikor a gyengébb eurózóna-tagok államkötvényeit vásárolja.
