Botka László szegedi szocialista polgármester szerint a kormány rádöbbent, hogy hatalmas nemzetközi botrány lenne belőle, ha Magyarország visszalépne a 2009 végén elnyert történelmi lehetőségtől.

Botka László lapunknak elmondta, a kormány indokolatlan késlekedése miatt a projekt több, mint féléves csúszásban van. Szeged, hogy ezt a késedelmet tompítsa, saját költségére elkészítette amajdani központ területének teljes és részletes szabályozási tervét. A város az öthalmi laktanya területén tizenegy hektáros területet biztosít a szuperlézer számára, emellett vállalta, hogy a helyszínen hetvenhektáros ipari parkot alakít ki. A szegedi politikus abban bízik, hogy a kormánydöntéssel végre megkezdődhet a konkrét tervek mielőbbi kidolgozása és a projekt végleges dokumentációját még ebben a fél évben el lehet juttatni Brüsszelbe.

Az ELI-ként (Extreme Light Infrastructure) emlegetett csúcslézert Bukarest, Prága és Szeged együtt hozná létre. A csehek 270, a magyarok 245, a románok 280 millió eurós felajánlást tettek. Nem ugyanaz készül el háromszor, hanem három, önállóan is működőképes, egymást kiegészítő kutatóbázis valósul meg.

Az ELI-projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással – a program egyik alapítója, Krausz Ferenc Münchenben dolgozó magyar fizikus. Szegeden nagyon rövid idejű, tartományban működő lézert építenek. A szegedi lézer számára 15 000 négyzetméteres, rezgésmentes épületet kell felhúzni. A napi 24 órában működő berendezésen egyszerre 150 fizikus kísérletezhet. Munkájukat 150-200 fős, mérnökökből, fizikusokból és más műszakiakból álló szakembergárda segíti.

Az ELI-HU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. - melyet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a szegedi önkormányzat hozott létre - 992 millió forint támogatást nyert korábban a tervezésre a Gazdaságfejlesztési Operatív Programtól. Ez a pénz azonban nem érkezett meg, így - fedezet híján - az előkészítő munka 2010-ben szinte leállt. A két partnerország ugyanakkor rohamléptekben haladt előre. A csehek már tavaly májusban beadták a brüsszeli pályázatukat, illetve a románok is elkészítették a maguk dokumentációjukat.

A meglévő forrásokból eddig egy látványterv elkészítésére futotta, illetve a kiszemelt szegedi helyszínnek is elkészült a rendezési terve. Négy fizikus bevonásával a tudományos előkészítő munka is folyik, de messze nem tartunk ott, ahol tartanunk kellene. Információnk szerint 3,5 milliárd forint kellene a magyar dokumentáció elkészítésére. Ha a pénz megvan, három-négy hónap alatt kész az anyag, de már nem tarthatjuk azt a vállalásunkat, hogy 2011 márciusáig mi is benyújtjuk Brüsszelnek saját pályázatunkat.

Lippényi Tivadar, az ELI-HU Kft. ügyvezetője szerint legjobb esetben is csak május végére adhatjuk be a magyar pályázatot. Az unió strukturális alapjához benyújtandó pályázat anyagi forrását Lippényi még nem látja. Az ellenben biztos, hogy a teljes szegedi építkezés 63 milliárd forint, amelynek tizenöt százalékát a magyar költségvetésnek kell előteremtenie.

Régi-új programok

Fellegi Tamás az ÚSZT-ben induló nemzeti programok között említette a komáromi híd építését, a Balaton, a Tisza-tó térségének fejlesztését, az Ős-Dráva-programot, a budai Vár rekonstrukcióját, a Talentis program gyorsítását. Sport témakörben a debreceni stadion felújítására, illetve a Puskás stadion rekonstrukciójára tért ki. Megemlítette a Moszkva tér felújítását, a pécsi konferencia-központ állami kezelésbe vételét, és hasonló konferencia-központ kialakítását Budapesten. A nemzeti programok közül számos már a szocialisták idejében is napirenden volt.