Bizonytalan a nyugdíjkassza egyensúlya
– A nyugdíjkassza egyensúlyba kerül, mert abból csak nyugdíjakat fognak kifizetni – jelentette ki az MTV tegnap reggeli műsorában Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, egyben azt ígérve, hogy a következő években biztos nem csökkennek a nyugdíjak. Ezzel Orbán Viktor kormányfő egy nappal korábbi bejelentéseire, illetve az arra adott ellenzéki kritikákra reagált. Orbán arról beszélt a kormány reformterveit ismertetve, hogy a nyugdíjalapból csak annyit lehet majd kifizetni, amennyi oda járulékként (illetve hozzájárulásként) befolyik. MSZP-s politikusok ezt úgy értelmezték, hogy az állam – bár a nyugdíjrendszer ezekben a hetekben zajló átalakítása során azt ígérte – nem fog, mert nem tud majd garanciát vállalni a később kifizetendő nyugdíjak értékállóságára. Pedig ez az egyik leggyakrabban hangoztatott kormányzati érv a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépése mellett.
Amennyiben a mindenkori járulékbevétel dönti el, hogy mennyit lehet kifizetni nyugdíjakra, akkor valóban válaszra vár, miként biztosítható az értékállósság. Szijjártó szerint például úgy, hogy az alap forrásait csak nyugdíjakra fordítják majd. Azt azonban nyitva hagyta, hogy ez csak az öregségi nyugdíjakra vonatkozó megállapítás, vagy más, az alapból jelenleg folyósított nyugdíj célú kiadásra is. Pedig nem mindegy, mekkora kasszáról van szó. A 2011-es költségvetéshez benyújtott kormányzati háttérszámítások szerint idén a Nyugdíj-biztosítási Alap kiadási előirányzata 3074,6 milliárd forint, ebből 3054,4 milliárd megy el a nyugellátásokra (a többi a nyugdíj-biztosítási szervek működtetésére). A nyugellátások 65 százalékát az öregségi nyugdíjak viszik el. A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj további 21,5 százalékot igényel. A maradékot a rehabilitációs járadékra, hozzátartozói nyugellátásokra és az egyszeri segélyekre fordítják.
Amennyiben csak az öregségi ellátások maradnak meg a nyugdíjkasszában – azon logika szerint, hogy az alapot meg kell tisztítani a szociális célú kifizetésektől –, akkor évi 2000 milliárd forint járulék beszedésével elérhető lenne a nullszaldó. A 2011-es évre tervezett társadalombiztosítási nyugdíjjárulékbevétel (a munkaadói és munkavállalói együttesen 2552,5 milliárd forint) ezt még úgy is fedezi, ha levonjuk belőle a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásával az állami alaphoz visszakerülő évi 350 milliárd forint járulékot (amit eddig tagdíjként évente a pénztárakba fizettek a tagok után a munkaadók). Elég bizonyosra vehető, hogy ez az összeg a további években is az állami alaphoz kerül.
A kormánynak tehát arról kell gondoskodnia, hogy a befolyó járulék a továbbiakban se csökkenjen 2000 milliárd forint alá – még a gazdasági visszaesésekkel sújtott években sem. Sőt az értékállóság, illetve a társadalom elöregedése miatt évről évre növelni kell a bevételt. Ehhez az út a járulékfizetők számának növelésén, illetve a járulékkulcsok minimum fenntartásán keresztül vezet. Így viszont már érthető, miért számolnak a háttérszámításokban a jelenlegi járulékmértékekkel középtávon – holott a munkaadói szervezetek, cégek legfőbb kívánsága épp e közteher mérséklése. Amennyiben viszont az alap feladata marad a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kifizetése, akkor már nem biztosít elegendő forrást a rendelkezésre álló járulék. Utóbbi járandóságok alapban tartása mellett szól, hogy ugyanúgy saját jogú nyugellátásnak számítanak, mint az öregségi nyugdíjak. Ha viszont a szociális elemeik válnak hangsúlyosabbá, s kikerülnek az alapból, még mindig válaszra vár, hogy ezt a 659 milliárd forintot miből finanszírozza a továbbiakban az állam. Valamint azt a 385 milliárd forint kiadást, ami jelenleg szintén a nyugdíjalapot terheli, de a jövőben vélhetően nem innen fogják finanszírozni. Erre idén még a visszahozott nyugdíjpénztári vagyon adott fedezetet, ám ez véges forrás, pár év múlva máshonnan kell előteremteni ezekre a kiadásokra a pénzt.
A kormány reformintézkedései valamennyit biztos faragni fognak rajtuk: a korhatár alatti nyugdíjba vonulásra való jogosultság megszüntetése, illetve a rokkantnyugdíjrendszer felülvizsgálata megtakarításokhoz vezet. Miközben a reformok részeként a korhatár alatti nyugdíjakra való jogosultság megszüntetésére készül a kormány, nemrég lépett hatályba a törvény, amely biztosítja a 40 év szolgálati idővel rendelkező nőknek, hogy bizonyos feltételek megléte esetén korhatár előtti nyugdíjba vonulhassanak. Szijjártó Péter szerint ezt a jogosultságot megtartja a kormány, mert arra ígéretet tett a programjában.
A kormány összegzése szerint az egymillió új munkahely elérése és fenntartása esetén biztosítható az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Egy ideig. A háttérszámításaikat ugyanis ezekkel a sorokkal zárják: „Ugyanakkor a későbbiekben, a várható élettartam növekedése, illetve a tisztán állami tb-rendszert választók 100 százalékos nyugellátással történő nyugdíjba vonulása miatt további kiadásnövekedés és ezáltal egyenlegromlás várható.”
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a budapesti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának épülete előtt közölte: az elnökség, a választmány és a frakció összes tagja aláírásával vállalta, hogy amint lehetőségük lesz, igazságot szolgáltatnak a „jogszerűtlen államosítás” elszenvedőinek.
