Új Széchenyi-terv: régi pályázatok új köntösben
Ma hirdeti meg a kormány az Új Széchenyi-terv pályázatait. Hollywoodi dramaturgiával élve, a mai premierig szinte teljes volt a hírzárlat az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázatairól, az információk, amelyek a sajtóban megjelentek, inkább csak itt-ott elcsípett hírmorzsák voltak. Az érintett tárcákon és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen azonban őrült nagy kormányzati nyomás volt, hogy a pályázatok megjelenésének január közepére ígért határidejére legyen mivel előrukkolni, hiszen már-már a csodavárás hangulatába került az ország az Új Széchenyi-tervet illetően. Pedig alapvetően nincs másról szó, mint az Új Magyarország fejlesztési terv plasztikázásáról, új köntösbe bújtatásáról.
A Népszabadság úgy tudja, a mai bejelentés mintegy 1500 milliárd forint pályázati úton elérhető forrásról ésmintegy 400milliárd forint kiemelt projektekre szánt pénzről szól. Információink szerint több mint nyolcvan felhívást hirdetnek meg, amelyekből alig több mint tízre januárban már lehet pályázni, a nagyobb részük azonban február közepétől lesz elérhető, s van olyan is, amelyre csak az év végétől lehet beadni a dokumentációt. A pályázatok közül mintegy tíz automatikus eljárásrendű lesz, ami gyakorlatilag egy adatlap megfelelő kitöltését jelenti, a többi felhívás pedig normál egyfordulós pályázatként jelenik meg, az ígéretek szerint az eddiginél sokkal egyszerűbb eljárásrenddel. A kormány egyébként még szerdán is rendeletet fogadott el a pályázati eljárások egyszerűsítéséről.
Az ebben a hónapban induló konstrukciók között van a kombinált mikorhitel, amelyre összesen 26 milliárd forint jut. Itt arról van szó, hogy elegyítik az automatikus eljárásrendű technológiafejlesztési pályázatot a mikrohitellel. Ennek keretében fejlesztési célú mikrohitelt kaphat a nyertes pályázó annak érdekében, hogy előfinanszírozza a számáramegítélt támogatást, azaz ne legyen gondja a szükséges önrész előteremtésére.
Ugyancsak elsők között indul az atipikus foglalkoztatási formák támogatása: a két, a napokban megjelenő felhívás összesen több mint kétmilliárd forintot irányoz elő az ezzel kapcsolatos projektekre. A többi, január 15-én startoló felhívás több mint kétszázmilliárd forintos kerettel a közlekedés fejlesztésével függ össze, az ország és a régióközpontok közúti, vasúti elérhetőségének javításával, a városi és elővárosi közlekedés fejlesztésével, illetve ezen koncepciók előkészítésével. Ugyancsak ezekre a célokra kiemelt projektek formájában holnaptól 343 milliárd forint érhető el. A többi pályázatra még várni kell egy kicsit.
A kormány folyton hangoztatja, hogy az uniós pénzek felhasználásának fő célja a foglalkoztatás növelése, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása és végső soron a GDP javítása. A cégek számára azonban túl sok meglepetést nem tartalmaznak a következő hónapokban megjelenő felhívások. Továbbra is a technológiafejlesztés, a vállalati együttműködés van a középpontban, illetve a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül 27 milliárd forint lesz innovációs eredmények hasznosítására, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (Támop) belül a munkahelyi képzések támogatására közel nyolcmilliárd forint kerettel indul két pályázat. Természetesen, ha nem is közvetlenül, de közvetetten, kivitelezőként, alvállalkozóként részesülhetnek a vállalkozások a többi operatív program pénzeiből is. Foglalkoztatás témakörben a hátrányos helyzetűek alkalmazásának előmozdítására 65 milliárd forintos kerettel hirdetnek meg két pályázatot.
Otthonteremtés és lakásprogram címén átgondolt lakástámogatást ígért a kormány. Célja évi 40-50 ezer lakás létesítése hazai munkaerővel, az öngondoskodó lakáscélú takarékoskodás elősegítése, emelkedő lakáscélú támogatás, a devizahitelek problémájának rendezése, az építkezés összehangolása az energiatakarékossággal és amegújulóenergia-hasznosítással, a panellakások átfogó felújítási-bontási programja, fiatal házasok első lakáshoz jutása, idősek otthonának létesítése.
A szektornak évi 375 milliárd forint költségvetési forrásra lenne szüksége. A lakástámogatásokat összekapcsolnák a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel. Több pénzt szánnak az új épületek, illetve cégek munkavállalói számára építendő bérlakások kialakításához. Azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást, legalább 60 négyzetméteres, alacsony bérű, megvásárolható lakásokat alakítanának ki – legalábbis az eddigi információk szerint.
Zöldgazdaság címszó alatt több olyan támogatási programot hirdetnek, mely számos ponton kapcsolódik a lakásépítéshez, illetve -felújításhoz. Ide tartozik majd a magán-, illetve céges tulajdonú, hagyományos és ipari technológiájú épületek energiatakarékossági felújítása éppúgy, mint családi házaké és új épületeké. (Ezek elődei magántulajdonosok számára eddig Nemzeti Energiatakarékossági, illetve Panelprogram néven futottak.) Ha a kormánynak kedves építészeti tervvel kívánunk előállni, gondolkodásunkat a lakásszigetelés mellett valamifélemegújuló alapú energiahasznosításra kell átállítanunk, leginkább a szén-dioxid-kibocsátás és a gázimport kiváltására.
A megújuló energia használatával kombinált épületenergetikai fejlesztésre például nyolcmilliárd forintos kerettel hirdet pályázatot a kormány. Folytatódik a panelházak távfűtés-korszerűsítése is. Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kaphatnak a harmadik feles beruházások, azaz amikor az energiamegtakarításból fizetünk. A kedvezményes hiteleket zöld beruházási bank szervezné. A régi Széchenyi-terv által leginkább támogatott fürdőfejlesztéseket ezúttal összekötik a geotermikus energia hasznosításával. Többlakásos új épület esetén kötelezővé tehetik a napkollektort, és új technológiák kutatására is lehet majd pályázni.
Viselkedni tanítanak
A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányokra is lehet majd pénzt nyerni az Új Széchenyi-tervből, közel ötmilliárd forint áll rendelkezésre. Ezekben a hangsúly a szemléletformáláson és az információk közzétételén lesz. Ugyanennyi pénzre pályázhatnak azok is, akik elő tudnak állni olyan mintaprojektekkel, amelyek a fenntartható életmód és a fogyasztás viszonyát mutatják be, illetve megmutatják azt az utat, amelyen el kellene indulnia a lakosságnak.
