Megszületett a törvényjavaslat a kamatdöntéseket hozó monetáris tanács új tagjainak megválasztásáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium által a parlamenthez tegnap benyújtott javaslat értelmében az új tagokat (ide nem értve az elnököt és a két alelnököt) a továbbiakban az Országgyűlés gazdasági bizottsága jelöli és a T. Ház választja meg, hat évre. A még hatályos törvény szerint a tagok közül kettőre az MNB elnöke tesz javaslatot, és a miniszterelnök egyetértése esetén a köztársasági elnök nevezi ki őket, hasonlóan a másik kettőhöz, ám őket a kormányfő jelöli (és amit a jegybank elnöke csak véleményezhet, de nincs szükség az egyetértésére), szintén hat évre.

Változást jelent az is, hogy míg eddig a tagnak javasolt személynek az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt kellett tanúságot tennie felkészültségéről, a most beadott javaslat ezt már csak az MNB elnökének, illetve alelnökeinek teszi kötelezővé. Ez felveti annak a gyanúját, hogy a Fidesz-kormány a kormányzó párt által biztos kézben tartott gazdasági bizottság által megjelölt személyeket meg akarja óvni egy szakmai megmérettetéstől a nyilvánosság előtt. Azért fontos részlet ez, mert az elemzők szerint olyan új tagok kerülhetnek be márciustól a tanácsba (négy jelenlegi tag mandátuma ugyanis február végén lejár), akik szolgai módon felelnek meg a kormány akaratának, vagyis a minél gyorsabb kamatcsökkentésnek. Tekintve, hogy ezen tagok többséget fognak alkotni a megújuló testületben, ez a törekvés sikeres lehet. A gazdaság állapotától függetlenített kamatpolitika azonban veszélyes vizekre vihet – hallani szakértői körökben. Mások viszont az elmúlt hónapok kamatemelései miatt törnek pálcát a jelenlegi tanács felett, szerintük éppenséggel lenne tere kamatcsökkentésnek az előttünk álló hónapokban.

A jegybank előtere – várják az új szereplőket

A parlamentnek nem lesz sok ideje maszatolni az egyébként szűk terjedelmű, mindöszsze öt paragrafusból álló törvényjavaslaton. A tavaszi ülésszakból még csak két hét fog eltelni, amikor az új tagoknak már el kell foglalniuk a helyüket a monetáris tanácsban. Ez idő alatt kell megejteni a javaslat tárgyalását, megszavazását, a gazdasági bizottság által kijelölt személyek megszavazását. Talán az idő rövidsége is közrejátszott abban, hogy nem kell bizottsági meghallgatásra menniük a tagjelölteknek.

Miközben a monetáris tanács sorsa rendeződni látszik a jogalkotás felől nézve, egy másik gazdaságpolitikai testületé, a Költségvetési Tanácsé nem. A 2011-es költségvetést megalapozó törvénymódosításban, egy salátatörvényben ugyan a parlament jóváhagyta a Kopits György-féle tanács megszüntetését titkárságostul, ám az új tanács még létszámhiányos. A törvény szerint az MNB és az Állami Számvevőszék elnöke kapott helyett benne, tőlük tehát akár működhetne is a tanács. Csakhogy a harmadik tag kinevezéséhez még szükség van egy törvénymódosító javaslat elfogadására. Ez ugyan bent van a parlament előtt, ám a képviselők még nem szavaztak róla. Addig pedig a köztársasági elnök sem tudja kinevezni az illetőt – ez ugyanis az elnök dolga lenne.

Nem mintha olyan sürgős lenne a kinevezés. A tanácsról szóló törvény módosítása ugyanis szűkítette a feladatait is, lényegében a tárgyévet követő éves költségvetés vizsgálatára. Írhatnánk: kizárólag, mivel a törvény szövege alapján a büdzsét befolyásoló jogszabályok (adótörvények) sem tartoznak már a feladatkörükbe, így azt sem vizsgálhatják, milyen hatásai vannak egy-egy adómódosításnak a költségvetésre. Mint ahogy szakértők szerint az is kérdéses, milyen időtávra tekinthet ki a Költségvetési Tanács: van, aki úgy értelmezi a módosítást, hogy csak a következő évi költségvetéssel foglalkozhatnak, ám a középtávú kitekintéssel, illetve annak vizsgálatával már nem.

A kormány indoklása szerint a törvényjavaslat „jelentős közeledést jelent az Európai Unió gyakorlata felé, hiszen azon tagállamok közül, amelyek az eurót még nem vezették be, és ezért az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős szereppel bír, a parlament számos esetben (ezek között említhető Bulgária, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Svédország) fontos szerepet játszik a monetáris politikát irányító testületek tagjainak kiválasztásában”. A portfolio.hu elemzése azonban rámutat, hogy az említett országok közül többen nem tekinthető önállónak a monetáris politika, mivel a saját valutájuk árfolyamát az euróhoz kötötték.

Távozó tagok

Bánfi Tamás
Bihari Péter
Csáki Csaba
Neményi Judit