Vele szemben Benoit Anne, a Societe Generale londoni elemzője mind januárra, mind februárra egy 25-25 bázispontos emelést tart valószínűnek, hogy aztán márciusban a megváltozott összetételű MT ugyanilyen mértékben csökkentve 6 százalékra vigye le az irányadó rátát. Szerinte az év végén is 6 százalékon áll majd a magyar kamat.

Az első három hónap kamatpályájának alakulását hasonlóan látja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint következetlenség lenne a tanács részéről, ha a novemberben indított kamatemelési ciklusnak már most véget vetne. A 25 bázispontos emelés mellett több érv szól, mint ellene: az inflációs rizikók és az ország külső megítélését jelző kockázati felár növekedése, az euró- és a frankárfolyam kedvezőtlen alakulása egyaránt indokolná az óvatosságot. Csak az a kérdés, hogy a Simor-szárny érvényre tudja-e juttatni akaratát a hétfői ülésen.

Török Zoltán szerint ez döntő, tekintve, hogy decemberben a héttagú tanács 4:1 arányban döntött az emelésről. Bánfi Tamás és Csáki Csaba nem vett részt az ülésen, de ők ketten most sem nyúlnának a kamathoz. Az ellenszavazatot leadó Karvalits Ferenc MNB-alelnök lehet ezúttal a mérleg nyelve, ha Simor meg tudja őt győzni, akkor nyert. Török Zoltán lapunknak úgy vélte, a márciusi tagcserékkel elérkezik a trendforduló, s onnan apró lépésekben, de a kamatvágások kerülnek előtérbe. Az elemző az év végre ötszázalékos alapkamatot vár.

Fellélegezhetnek a portugálok

Összesen 1,25 milliárd euró értékben adott el államkötvényt szerdán Portugália. A négyéves kötvényre 2,6-szoros, a tízévesre pedig 3,2-szeres volt a túljegyzés. Előbbire lejáratkor 5,40, utóbbira 6,72 százalékos hozamot fizet a lisszaboni kincstár. A kötvénykibocsátás sikerével egyelőre elmúlt a Portugália finanszírozását fenyegető közvetlen veszély, mivel kiderült: a luzitánok a piacról is képesek forrásokat szerezni, azaz a görögökkel és az írekkel szemben nem szorulnak az unió pénzügyi mentőövére.