Márciusi olvadás a kamatpolitikában
A monetáris tanács januárban nem változtat az 5,75 százalékos alapkamaton – vélekedett a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában Csáki Csaba, a héttagú testületből mandátumuk lejártával márciusban távozó négy tag egyike. A novemberben 25 bázisponttal elindított, majd decemberben ugyanennyivel folytatott kamatemelési ciklus megállítása mellett érvel a szakember, aki a decemberi döntéskor – Bánfi Tamáshoz hasonlóan – nem volt jelen, bár az emelést akkor sem szavazta volna meg, s most sem látja értelmét a ráta feljebb srófolásának.
Szerinte a monetáris tanács a jelzésértékű kamatemelésekkel üzent a piacnak, hogy őrködik az infláció felett, de nem gondolkodik masszív vagy elhúzódó szigorítási ciklusban. Egy legfeljebb 75 bázispontos, lépésenként, és nem feltétlenül folyamatos havi bontásban végrehajtandó emelést megfelelőnek tartott a tanács az ársokkok és kockázatok kezelésére. Egy 25 bázispontos emelés még belefér, de nem most –vélte Csáki.
Az akadémikus szerint beláthatatlan következményekkel fenyeget, ha a kormány a párthoz hű bólogatójánosokat nevez ki a márciusban mandátumuk lejártával távozó tanácstagok helyére. Mint ismert, a kormány – törvénymódosítással –a parlament fideszes többségű gazdasági bizottságára bízná a tagok jelölését. Ennek következtében a távozókat váltó négy új delegálttal szemben vélhetően kisebbségbe szorul a régiek háromfősre olvadó – Simor András jegybankelnök és helyettesei, Karvalits Ferenc és Király Júlia – csapata.
A tagcserékig még másfél hónap van vissza, ám a törvénytervezet még nem jutott át a kormányon sem, nemhogy a parlamenten. Mivel a képviselők leghamarabb február közepén láthatnak hozzá a javaslat megtárgyalásához, alig két hét marad a jogszabály elfogadására, továbbá arra, hogy a gazdasági bizottság kijelölje az új tagokat. Ezt követően az Országgyűlés dönt a személyekről, s végképp szorossá teheti a február végi határidőt, ha a tagjelölteket még az illetékes parlamenti bizottságoknak is meg kell hallgatniuk.
Az új tagok kilétéről egyelőre nem tudni, a kormány hallgat – hiszen nem is az ő dolga az eljárás levezénylése. Nem hivatalos értesülések, pletykák azonban keringenek, ezekben Boros Imréről, az első Orbánkormány PHARE-miniszteréről hallani, illetveBogár László közgazdászról, aki akkoriban a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. Újabban forog még Csaba László egyetemi tanár és CsathMagdolna közgazdász neve is. Ahol a szálak összefutni látszanak: Barcza Györgyről egymástól független források is úgy beszélnek, mint akinek komoly esélye van bekerülni a tanácsba. Barczát – aki jelenleg a K & H Bank vezető elemzője – tegnap nem tudtuk utolérni telefonon. A felsoroltak közül őt, illetve Csaba Lászlót sorolják azok közé, akik nem a kormánynak feltétlen engedelmességgel szavaznának a monetáris tanács ülésein, a többiek függetlenségéről kevésbé vannak meggyőződve nyilatkozóink. Barcza tagsága ellen legfeljebb az szólhat, hogy egy jól fizető állást kellene otthagynia.
Visszatérve Csákira, a professzor úgy látja, hogy ha az érkezők irracionális döntéseikkel drámai mértékű kamatcsökkentésre késztetik a monetáris tanácsot, azzal a forint árfolyamát az egekbe repíthetik. A szakember ezt valószínűtlennek tartja, mert nagyon nehéz szakértőként a tényeknek és az előrejelzéseknek ellentétes álláspontot képviselni. Simor András korábban úgy fogalmazott, hogy szakmai presztízsüket játsszák el azok, akik a közgazdasági realitásoknak gyökeresen ellentmondó véleményt képviselnek a monetáris politikában.
Csáki Csaba úgy véli, az új összetételű tanácsban az első nagy csata az inflációs cél körül zajlik majd, mert az új tagok minden bizonnyal a kormány által elfogadható magasabb szint mellett teszik le a voksukat a jelenlegi három százalék megtartása helyett, amit a régiós trendre hivatkozó Simor-vonal képvisel.
Simor kemény harcos, nem adja fel könnyen, noha szembe kell néznie azzal, hogy az új monetáris tanácsban sorozatosan leszavazhatják – folytatta Csáki, aki szerint a jegybankelnök feltett szándéka, hogy kitölti 2013-ig szóló mandátumát. A költségvetési politikáról szólva kifejtette: a kormánynak a szükséges szerkezeti reformokat végre kell hajtania, hogy csökkentse az ország sérülékenységét és növelje hitelességét.
Egy levél– két olvasat
Csak levélváltás történt, megbeszélések viszont nem voltak a kormány és az Európai Központi Bank (EKB) között a monetáris tanács tagjainak kinevezési gyakorlatán változtató törvénymódosításokról –derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből. Az uniós egyeztetési szabályok szerint a kormány az EKB-t előzetesen tájékoztatta szándékáról, s az viszonválaszában – az NGM szerint – nem emelt érdemi kifogást ez ellen. Kérdés, a tárca mit ért érdemi alatt, ugyanis Jean-Claude Trichet EKB-elnök – nem először – a jegybanki függetlenség tiszteletben tartására hívta fel a magyar kormány figyelmét.
Az EKB sommás álláspontja szerint a kormány a függetlenségre káros hatású változtatásokat akar véghezvinni, s ezzel a jegybank szervezeti és irányítási stabilitását szintén károsan befolyásolja. Azt is sérelmezte, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét – Simor Andrást – feladata ellátásában befolyásolni, s utalt a kamatpolitikát illető sorozatos kritikákra. Az NGM ezzel szemben úgy látja, a sajtóban Trichet levelét félreértelmező, az abban foglaltakkal ellentétes állításokat tartalmazó cikkek jelentek meg.
