Erőteljesebb politikai koordinációt sürgetett Berlinben az euró érdekében Angela Merkel, miután találkozott Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A német kancellár szerint a gazdasági növekedés serkentése és a versenyképesség javítása védheti meg a közös valutát. Ezzel egy időben az Európai Bizottság útjára indította az euró pai szemeszter nevet viselő új rendszert a gazdaságpolitikák előzetes összehangolására, amely folyamatot a magyar elnökségnek kellene kézben tartania. Mind Merkel megnyilatkozását, mind a brüsszeli eseményeket az a kimondott félelem fűti, hogy ha nem sikerül dinamizálni az uniós gazdaságokat, akkor a huszonhetek tartósan a lassú növekedés, a magas munkanélküliség és államadósság állapotába süllyednek. A német gazdaság teljesítménye kiemelkedik ugyan, de Otmar Issing, az Euró pai Központi Bank (EKB) volt vezető közgazdásza egy elemzésében arra figyelmeztetett, ha tovább zajlik a pénzek átszivattyúzása a sikeres országokból a gyengélkedőkbe, akkor az eurózóna széttöredezése elkerülhetetlen lesz.

Brüsszelben azonban tartják magukat azok az értesülések, hogy Portugália – az immár szokásos helyi cáfolatok ellenére –50–100 milliárd eurós hitelben részesülhet az euróövezet ideiglenes mentőalapjából. Igaz, Portugália szerdán időt nyert egy sikeresnek tekinthető kötvényaukcióval, de áprilisban újra a piacra kell mennie, míg a szintén veszélyes helyzetben lévő spanyol kormánynak már csütörtökön. A portugál papírok nyolcvan százalékát külföldiek jegyezték le, ami nem meglepő azt követően, hogy Kína elkötelezte magát európai vásárlások mellett, Japán pedig megígérte, hogy az európai mentőalap kibocsátásának húsz százalékát megveszi.

Portugália a tervezettnél kedvezőbb, de még mindig magas defi citszámokkal próbálja meggyőzni a piacot, ám ezt egyelőre csak Brüsszelben értékelik igazán, ahol José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn pénzügyi és Andor László foglalkoztatási biztos bemutatta a szemesztert nyitó növekedési szemlét. Az üzenet lényege: még nagyobb erőfeszítést kell tenni a költségvetések rendezésére, máskülönben az eurózóna és az unió többi országa az államadósság-válság nyomán kiszolgáltatja magát a piacok kénye-kedvének. Közben strukturális reformokra is szükség lenne, a munkaerőpiacoktól kezdve a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz igazításáig, az egységes belső piac, a közös energiapiac létrehozásáig. Az adóbázis szélesítése is cél, s ajánlatos például a korai nyugdíjazási lehetőségek megszüntetése. De oktatásra, kutatásra, innovációra még a megszorítások közepette is többet kéne költeni.

A növekedési szemle nyomán a tagállamok áprilisig benyújtják reform-, stabilitási és konvergenciaprogramjukat, ezeket a magyarok elnökölte tanács elemzi, elkészíti az ajánlásokat, s ha kell, figyelmeztet. Majd a második fél évben a tagországok kormányai és parlamentjei kidolgozzák a 2012-es büdzséket.

E folyamat megkezdését a bizottsági tisztségviselők felhasználták arra, hogy egyértelművé tegyék: a biztonság – s persze nem Portugália – kedvéért azt kérik az érintett tagországoktól, hogy tegyék teljesen kiaknázhatóvá a mentőalap 440 milliárd eurós hitelkeretét. Ami valójában nagyjából 250 milliárdos, tekintve, hogy Görögország és Írország az adósok táborába tartozik, nem azok közé, akik „összedobták”, vagyis garantálták a hitelkeretet, valamint az AAA minősítés miatt is egyfajta tartalékot kellett képezni. Ebbe a keretbe pedig Portugália ugyan még beleférhet, de Spanyolország már aligha.