– Hatalmas előrelépés a közúti fuvarozók számára, hogy a kormány elfogadta a szakmai szervezetek javaslatait, és lehetővé tette a kereskedelmi gázolajár magyarországi alkalmazását – jelentette ki Dittel Gábor. A NiT Hungary ügyvezető főtitkára lapunknak arról beszélt: a 7,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik, illetve az autóbuszok üzemben tartói a gázolaj literenkénti árából hat forint ötven fillért igényelhetnek vissza. Ami nagy előrelépés azután, hogy az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmának mérsékléséről évekig nem vezettek eredményre a tárgyalások. Az eredetileg literenként tízforintos kedvezményt követelő fuvarozók a kormányzati döntést annyira pozitívnak tartják, hogy elfogadják: ha kevesebbet is, de legalább valamennyit visszakapnak a pénzükből. Belátták, hogy az uniós szabályok a forint jelenlegi árfolyama mellett hat forint 97 fillér visszaigénylését teszik lehetővé. Ezt pedig csak lefelé lehet kerekíteni – a hét forint már sértené a közösségi előírásokat.

Más kérdés, hogy a kereskedelmi gázolaj bevezetése a magas üzemanyagárak mellett önmagában nem lendít akkorát a hazai szakvállalkozások versenyképességén, hogy utolérjék a szomszédos országok közúti fuvarozóit.

Az esélyeket legfeljebb az közelíti valamelyest, hogy a nagy fuvarozó cégek, szakmai szervezetek egyaránt megállapodtak az üzemanyag-forgalmazókkal – a járműveikbe tankolt üzemanyag mennyisége alapján kedvezményt kapnak a mindenkori kútárakból. Ennek összege flottanagyságtól, felhasznált gázolajtól függően akár 10–12 forint is lehet literenként.

A kereskedelmi gázolajár alkalmazása önmagában valóban nem teszi olcsóvá a tankolást a fuvarozók számára. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint legalábbis az uniós országok közül csak kilencben tankolnak drágábban a kamionosok, mint hazánkban. A hat forint ötven fillér visszaigénylésének lehetőségével együtt Ausztriában több mint 21, Szlovákiában 20,5, Szlovéniában 12,9, Romániában csaknem 40 forinttal alacsonyabb a dízelüzemanyagok átlagos kútára. De a többi között olcsóbb a gázolaj Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban és Spanyolországban is. Drágábban azok tankolnak, akiknek például Csehországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, esetleg Németországban ürül ki a tankjuk.

A fuvarozók úgy tartják: a kormány már 2010-ben is jól járt volna a kereskedelmi gázolajár bevezetésével. A kedvezményes tankolás lehetőségének megnyitása után ugyanis a nemzetközi közúti fuvarozásban részt vevő cégek mintegy 200 millió liter, egyébként külföldön beszerzett üzemanyagot vásároltak volna meg a magyarországi forgalmazóknál az év 12 hónapjában. Ez mintegy 20 milliárd forint többletbevételhez juttatta volna a költségvetést. Amiből még a fuvarozók által visszaigényelt összeg után is több mint 11 milliárd forint maradt volna az állami kasszában. A szakvállalkozások pedig körülbelül 8,5 milliárd forintot fordíthattak volna versenyképességük javítására.

Ami volt, elmúlt, a kamionosok előrenéznek. Úgy számolnak: a kedvezményes tankolással a költségvetés és a fuvarozók 2011-ben is jól járnak. A számítások szerint ha minden autóbusz és 7,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsi üzemben tartója igénybe veszi a kedvezményt, a szakvállalkozások mintegy 7,8 milliárd forint többlethez juthatnak. Eközben a várakozások szerint 120–150 millió liter üzemanyagot nem külföldön, hanem az ország határain belül vásárolnak meg. Ez pedig a költségvetés számára 12–15 milliárd forint jövedékiadó-többletet biztosíthat.

„Aprópénzre váltják” a benzinárat

A fiatalember tankolt, most a szélvédőt és a fényszórókat mossa. Komótosan dolgozik, de a mozdulatain látszik, ideges. A benzinkút bejáratától az őrző-védő cég emberei méregetik. Van is miért: negyven baniért tankolt (körülbelül 25 forint), és legalább negyedórára lefoglalta a kutat. A célja: felhívni az illetékesek figyelmét az üzemanyagok drágulására. Az Eurostat szerint Romániában a benzin tavaly 16,9 százalékkal drágult, a lejalapú számítás azonban ennél kedvezőtlenebb eredményt ad. Tavaly év elején legfeljebb 4,3 lejt kellett fizetni, decemberre viszont az 5,7 lejt is elérte egy liter 95-ös benzin ára. Ez több mint harmincszázalékos áremelkedést jelent. Az „aprópénzes tiltakozás” 2010 utolsó napjaiban indult, és az internetes fórumoknak köszönhetően terjedt. Jelenleg naponta több százan töltik meg járműveiket üzemanyaggal a leírt módon, órákra megbénítva egy-egy töltőállomást. A tiltakozásba a taxisok is bekapcsolódnak, akik bejelentették, hogy három napig nem tankolnak.

A miniszterelnök is megszólalt a témában. Emil Boc elmondta, hogy kormánya alapos elemzésnek veti alá a drágítást, és határozottan fellép a forgalmazók ellen, ha az áremeléseket indokolatlannak találja. A miniszterelnök konkrétumokról nem beszélt, de elemzők szerint különadóra gondolt.

A jelek szerint az üzemanyagforgalmazókat sem hagyja hidegen a szokatlan tiltakozás. Hivatalosan nem reagáltak, viszont a legnagyobb piaci szereplő – az osztrák OMV tulajdonában lévő Petrom –a napokban közzétett egy elemzést az árképzését meghatározó tényezőkről. A Petrom szerint a mindöszsze 12,5 százalékos benzindrágulás jócskán elmarad a kőolajár és a jövedéki adó emelkedése alapján indokolttól. A romániai üzletemberek szövetsége már tavaly felhívta a figyelmet, hogy miközben a kő olaj tőzsdei ára nagyjából stabil, az üzemanyag drágul. A versenytanács március óta vizsgálódik az ügyben, és kutatja a forgalmazók közötti esetleges megegyezés nyomait. (Szőcs Levente, Bukarest)

A közúti fuvarozók helyzetét javítja az is, hogy a kormány december végén döntött a külföldi napidíjak adóztatásának megváltoztatásáról: a kamionosok a tavalyi 25 euróval szemben 40 euró adómentes napidíjra jogosultak.