A Sziget értelmezhetetlen megfojtása
– Ez olyan, mintha azt kérdeznék, kibírom-e 20 percig a víz alatt, vagy hogy megvennék-e egymilliárd forintért egy átlagos autót – hozott fel példákat Gerendai Károly a helyzet abszurditására. Mindemellett lapunk többszöri felvetésére sem kívánt a rendezvény elmaradásával „fenyegetni”. Gerendai arra reagált, hogy a főváros vezetése a jövőben közterület-használati díjat kér a Sziget Fesztivál rendezőitől. A bejelentés szerint a főváros jelen pénzügyi helyzetében csak indokolt esetben mondhat le vagyona hasznosításából származó bevételről. Bár bizonyos közérdeket szolgáló rendezvények kivételt képezhetnek a fenti tétel alól, a Sziget Fesztivál nem tartozik közéjük. A közterület-használati díj mértékét egyedileg fogják megállapítani. Egyes becslések szerint 2,5 milliárd forintról is szó lehet.
Mint azt Gerendai mondta, tájékoztatni szeretné Tarlós István főpolgármestert, hogy tanácsadói téves háttéradatokkal látták el. Szívesen segítünk a számok helyretételében – tette hozzá. Gerendai Károly emlékeztetett, hogy Tarlós István a választási kampányban kiállt a Sziget további megrendezése mellett. Szintén felhívta a figyelmet, hogy a terület bérleti díjának kérdése már Demszky Gábor főpolgármestersége alatt is felmerült, amikor az hasonló észérvek hatására került le a napirendről. Így a rendszeresen visszatérő ötlet véleménye szerint a városháza néhány munkatársához és nem pártpolitikához kötődhet.
Az ügyvezető számára azért is nonszensz a felvetés, mert úgy látja: a rendezvényMagyarország legjelentősebb ifjúsági kulturális és turisztikai eseményeként közfeladatokat vált ki, amennyiben turistákat, bevételeket, országimázst teremt. Szakértői számításaik szerint ma a fesztivál évente közvetlenül mintegy 2 milliárd, áttételesen körülbelül 10 mil liárd forint költségvetési bevételt hoz.
Ezt „máshol támogatják”, de ők – például a Forma–1-től eltérően – nem kérnek állami pénzeket. Azt azonban végképp nem várja, hogy ennek fejében még az ellehetetlenítéssel egyenértékű terhekkel is fenyegessék őket. Újabb hasonlata szerint ez olyan, mintha a számukra értéket teremtő fellépőiktől még ők követelnének fellépti díjat.
Kérdésünkre, hogy a területért hajlandóak lennének-e egy reális bérleti díjat fizetni, leszögezte: noha a felvetést a már vázolt alapvető elvi okok miatt nem érti, ugyanakkor ésszerű összegről hajlandó elgondolkozni. Annak érzékeltetésére, hogy számára mi a reális összeg, példaként megemlítette: a teljes infrastruktúrával ellátott várnegyedben egy négynapos rendezvényük piaci alapú területbérleti díja mintegy 5 millió forint (amit természetesen kifizetnek). De a Papp László Budapest Sportaréna 2-3 napos igénybevételének minden költséget magába foglaló bérleti díja is 10 millió forint alatti.
Ezeket a helypénzeket nem lehet a rendezvényszervezésre önmagában alkalmatlan Hajógyári-sziget minden általuk körülkerített – részben nyilvánvalóan használhatatlan – négyzetméterére alkalmazni. Az sem igaz – tette hozzá –, hogy a területet ingyen használnák: évente több százmillió forintot költenek ugyanis arra, hogy azt alkalmassá tegyék az egyheti kulturált szórakozásra. Ehhez a növényzet teljes körű rendbetétele, sőt a természeti állapotok folyamatos javítása is hozzátartozik.
A 2,5 milliárdos éves helypénz irrealitásának érzékeltetésére megjegyezte: a Hajógyári-sziget másik, általuk sosem használt, szinte minden infrastruktúrával ellátott felének tulajdonjogát a hírek szerint mintegy 3 milliárd forintért adták el. Ha a városháza a sziget általuk évente egy hétig igénybe vett, infrastruktúrával lényegében ellátatlan másik felének tulajdonjogát 2,5 milliárd forintért felkínálná nekik, az egy elgondolkoztató ajánlat lenne. Kérdés, egy bank adna-e rá nekik hitelt és azt ki tudnák-e termelni. Most azonban messze nem erről van szó – tette hozzá.
