Jelképes pénz vidéki idillre

A tanyasi gazdálkodás támogatását célzó programot indít be az agrártárca az idén. Az egymilliárd forintos keretből elsősorban a külterületi gazdálkodásban megtermelt áruk értékesítési lehetőségeinek javítására költenének, ám a Kofakamara elnöke szerint azok valós forgalmi aránya a hazai piacokon nem lehet több pár százaléknál.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter év végi nyilatkozata szerint tárcája legfontosabb idei feladatai között szerepel a helyi piaci értékesítés, a tanyasi gazdálkodás támogatása. Ez utóbbira egymilliárd forintos programot indítanak, amelynek szubvenciós lehetőségeire várhatóan már tavasszal pályázhatnak a gazdák. A programmal kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztérium hét fő célkitűzést jelölt meg lapunknak küldött válaszában: a tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátásának biztosítása érdekében a vízminőségi vizsgálatok költségeinek fedezése; a tanyás térségek rossz állapotú föld- és dűlőútjainak karbantartása, javítása; a tanyás térségek közbiztonságának növelése; a tanyák energiaellátásának korszerűsítése, alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása; tanyafelújítás, tanyai eszköz, épületállomány megújítása; a tanya- és falugondnoki szolgálat, ellátórendszerek megerősítése, valamint, s információink szerint a legfontosabb tételként, a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítése érdekében helyi piacok fejlesztése, térségi nagybani piac létrehozása, önkormányzatokkal közös tanyasi élelmiszerbolt-hálózat kialakítása.

A tanyák tizedében ma már semmilyen mezőgazdasági termelés nincs, még konyhakertet sem művelnek
A tanyák tizedében ma már semmilyen mezőgazdasági termelés nincs, még konyhakertet sem művelnek

Ami az élet-, illetve szociális körülményeket illeti, a lapunk által megkérdezett szakértők szerint e célra a program fedezetére elkülönített egymilliárd forint legfeljebb jelképesnek tekinthető. Ha csak a tanyák fizikaimegközelítési viszonyain akarna a kormány érdemben javítani, ahhoz is több tízmilliárd forint kellene. Egynéhány éve az MTA Regionális Kutatások Központjában készült dél-alföldi felmérés szerint az alföldi tanyák közül mindössze 17 százalék rendelkezett kiépített szilárd burkolatú úttal, ám mintegy 21 százalékhoz egyáltalán nem vezet épített út (még rossz minőségű földút sem), pedig ezen tanyák átlagos távolsága a magasabb rendű közutaktól másfél kilométer. Márpedig még a legegyszerűbb megoldással kialakított por- és sármentes út egy kilométere is milliós költséget jelent a lapunk által megkérdezett tanyás települések polgármesteri hivatalaiban kapott közlések szerint.

A szaktárcától származó nem hivatalos információink szerint éppen ezért a program, lényegét tekintve, a tanyasi árutermelés helyzetének javítását célozza. Ám ennek tényleges mértékéről semmiféle hivatalos és megbízható összegzés nem áll rendelkezésre. Ha viszont a városi piaci standok feliratai igazak lennének, akkor óriási mennyiségű „tanyasi áruval” számolhatna a program. Ez azonban nagyon távol van a valóságtól. Kmetty Ágoston, a Csarnoki és Piaci Kereskedők Országos Egyesületének (az úgynevezett Kofakamara) elnöke szerint a valóban tanyasi termelőkörnyezetből származó áruk aránya még a magukat kifejezetten ilyen termékek forgalmazásával hirdető üzletekben is csekély, az országos hálózatokban pedig legfeljebb pár százalék lehet. Kmetty szerint soha olyan kevés magyar zöldség-gyümölcs nem volt a hazai pia cokon, mint idén, még az olyan alapvető cikkek esetében is uralkodóvá vált az import, mint pél dául a krumpli. Ami pedig a „tanyasi tojást” illeti, saját tapasztalata szerint pusztán a kötelező, darabonkénti bélyegzés alapján rájöhetne a vevő, hogy a kínálat zöme ipari jellegű termelésből érkezik a standra, bármit is írnak fölé.

A már említett akadémiai felmérés is a kofakamarai elnököt igazolja. Ma már ugyanis egyáltalán nem igaz, hogy a tanyák többsége egyegy kistermelői „egységnek” tekinthető. A kutatók összegzése szerint a tanyák mintegy felében már csak ház körüli, nagyrészt csak „önellátást szolgáló” mezőgazdasági termelés folyik. Az ott élők megélhetési forrása már elsősorban nem a tanyasi gazdálkodás jövedelme – gyakran a munkanélküli-segély vagy az öregségi nyugdíj. A külterületi lakóingatlanokon élők mintegy 10 százaléka termel a saját szükségleteken túl a „tágabb család” (például az elköltözött, családot alapított gyerekek) részére, tehát esetükben is csupán kiegészítő tevékenységnek tekinthető a tanya körüli gazdálkodás. A felmért tanyák mindössze 13 százalékában jelent már érzékelhető kiegészítő jövedelmet a rendszeres piacozás, de a kint élő családok megélhetéséhez csupán a tanyák 18 százalékában járul hozzá dominánsan a gazdálkodás. Különösen figyelemre méltó tény, hogy a tanyák tizedében ma már egyáltalán nincs mezőgazdasági termelés, még ház körüli kertészkedés sem.

Mindezek alapján egyelőre legalábbis kérdéses, mit is fog jelenteni a gyakorlatban az a minisztériumi célkitűzés, amely a „tanyasi termékek értékesítési lehetőségeinek biztosításaként” jelenik majd meg a programban. Márpedig a „tanyasi” termékek népszerűsítését és forgalmazási kedvezményezését komolyan gondolják a tárcánál. Minisztériumi forrásokból úgy értesültünk, hogy a tárca szakértői komolyan vizsgálják, miként lehetne a hazai forgalmazásban bevezetni a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének javaslata szerinti „egészséges tanyasi élelmiszer” kategóriát, amelynek kritériumai leginkább a biotermékekéhez lenne hasonló, csak lényegesen egyszerűbb ellenőrzési rendszerben. Ez egyfajta védjegyként szerepelhetne a tanyasi gazdaságok által előállított élelmiszereken, és forgalmazásukhoz bizonyos további kedvezmények – például ingyenes beminősítő laboratóriumi vizsgálat – is kapcsolhatók lehetnek.

Az egyesület javasolja egyébként azt is, hogy a tanyás gazdálkodók esetében vizsgálják felül a biotermékké minősítés folyamatát is, számukra lényegesen könnyebben teljesíthető feltételek biztosításával.

– Ha Magyarország európai ország akar lenni, akkor a családi gazdaságokat, a tanyákat, a kistelepüléseket és ezt az életformát meg kell becsülnünk – mondta Orbán Viktor tavaly áprilisban, amikor egy alföldi tanyán tett korteslátogatásával kívánta demonstrálni: pártja számít a „legkisebb települési egységeken” élők szavazataira is. Akkor kijelentette, hogy a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének javaslatait beépíti a kormányprogramba, s érzékelhetően javít a tanyasi gazdálkodók, idős és kiszolgáltatott emberek gondjain egyaránt. Ehhez képest hiába keresssük az idei költségvetésben a beígért, elsősorban a tanyagondnoki rendszer megerősítéséhez és a külterületi infrastrukturális fejlesztésekre szánt külön milliárdokat. Igaz, egyes pályázati lehetőségek között szerepelnek ezek a célok, de azok nem köthetőek kifejezetten az új kormányhoz, mivel azok zömmel az Európai Unió által négy éve elfogadott Új Magyarország vidékfejlesztési program forrásaira támaszkodnak. Valószínűleg ezért hangsúlyozza a lapunknak elküldött miniszteri tájékoztatás a következőket: „A kormányzat elsősorban rásegíteni szeretne a tanyák fejlesztésére, a tanyasi gazdálkodás feltételeinek javítására irányuló helyi, térségi kezdeményezésekre. Ezek elindulását, megerősödését várjuk. Fontos, hogy a tanyák ügye a településfejlesztés, a kistérségi fejlesztés egészében jelenjen meg, összekapcsolva a gazdasági lehetőséggel, vagyis a termelés és az értékesítés feltételeinek javításával, és a tanyán való életet, gazdálkodást lehetővé tevő infrastruktúra megfelelő szintű biztosításával.”

A magyar tanyák mindennapjaiban valóban érzékelhető országos fejlesztést egyébként utoljára a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, a háztáji termeltetési rendszer kialakításával párhuzamosan beindított tanyavillamosítási program jelentette. Akkor épült ki az a vezetékhálózat, amelynek köszönhetően ma a tanyák kilencven százalékában van központi elektromosenergia-szolgáltatás. Azóta kisebb-nagyobb, jólrosszul működő helyi fejlesztési projektek vagy a szaporodó, kifejezetten gazdálkodási célú, nemritkán külföldi magánerős beruházások révén változik egy-egy tanyás térség helyzete.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.