Autógyári kémek és tolvajok
Egy új modell fejlesztése, különösen egy villanyautóé, eurómilliárdokba kerül. Vannak cégek, melyek takarékossági okokból inkább szabadalmakat vásárolnak, vannak, melyek megfelelő tapasztalattal rendelkező kisebb vállalatokba szállnak be, és vannak olyanok is, melyek ennél is olcsóbban és gyorsabban akarnak fejlett technológiához jutni – ipari kémkedéssel. Az új technológiák kifejlesztése nemcsak drága, de időigényes is. Aki csak egy évvel is lemarad például a villanyautó-programban, az szinte behozhatatlan hátrányba kerül a piacon.
A terület két vezető márkája, az immár fél évszázados kutatási tapasztalatokkal rendelkező Renault–Nissan páros eddig közel ötmilliárd eurót költött villamos hajtású gépkocsik fejlesztésére. A Nissan Leaf elnyerte az Év autója címet, a Renault pedig ott tart, hogy minden márkánál szélesebb elektromosjármű-kínálatában a kétüléses minitől a teherautóig minden szerepel. Mindkét cégnek volt mire építenie. A Nissanhoz tartozó Tokyo Electric Car Company 1947 és 1950 között sorozatban gyártotta a Tama villanyautót, melyet a háború utáni olajhiány idejénmunkájukat elvesztő katonai repülőmérnökök fejlesztettek ki. A cserélhető ólom-sav akkumulátorokról működő, 3,3 kilowattos villanymotorral óránként 35 kilométeres sebességre és egy töltéssel 96 kilométeres útra volt képes a taxiváltozat, de készült kisteherautó is. A Renault az 1956-os Dauphine-modellből épített elektromos autót. A gazdag tapasztalatokat most saját munkatársaik értékesítették, saját zsebre.
Az ügyet már kormányszinten vizsgálják, a francia ipari miniszter komolynak és figyelmeztetőnek nevezte, hogy fejlett francia technológia kerülhet illetéktelen kezekbe. A Renault legkorszerűbb elektromos autóiról adtak ki információkat a cég múlt héten felfüggesztett vezetői, közölte a Le Figaro. Eric Besson francia ipari miniszter a vele készült francia RTL-interjúban gazdasági háborúskodásról beszélt.
A villanyautókat érintő ipari kémkedési ügyről először az AFP számolt be az új év első munkanapján: a hírügynökség megkeresésére a Renault sem hivatalos indoklást, sem pedig az ügy miatt felfüggesztett vezetőinek nevét nem közölte, hivatalos közleményéből annyi derült ki, hogy a cég belső vizsgálata tárta fel az információlopást. A vállalat szóvivője annyit közölt még, hogy az ügy tavaly augusztusig nyúlik vissza. A Párizs-közeli Guyancourtban működő Technocentre-ban dolgozó gyanúsítottak munkaszerződését felfüggesztették, fizetést nem kapnak, miután a belső vizsgálat bebizonyította, hogy a cég érdekeit sértő információk kiktől kerültek ki.
A Le Figaro napilap szerint az egyik érintett a cégnél harminc éve dolgozóMichel Bal thazard, aki a stratégiaalkotási részleg vezetője, a másik felfüggesztett a Renault elektromos programjának felelős igazgatója. Az eddigi nyomozás feltárta, hogy Bal thazard és két másik vezető, Bertrand Rochette és Matthieu Tenenbaum összehangoltan dolgozott, és szervezetten adták ki a titkos információkat. A másik fél kiléte még ismeretlen, de szakértők szerint vélhetően vetélytárs márka vagy annak beszállítója lehetett a megrendelő; a francia titkosszolgálat (DCRI) kínai szálakon is nyomoz.
Ami biztos, hogy a francia cég tervei szerint már idén megindul az EV-modellek sorozatgyártása, és 2015-től, de legkésőbb 2016-tól évi kétszázezer Renault villanyautó készül majd, ezek között lesz a kétüléses Twizy, a lépcsős hátú Fluence és a Kangoo áruszállító. A kínálatot jól egészíti ki a már piacon lévő, ferde hátú Nissan Leaf.
A Renault eddig nem tett rendőrségi feljelentést, és más cégek sem szívesen tárják fel ügyeiket, de mostanában több kémtörténet is nyilvánosságra került. Kínába akart utazni, de a chicagói repülőtéren letartóztatták a 47 éves Xiang Dong Yut, aki 1997 és 2007 között dolgozott mérnökként és termékfelelősként a Fordnál, melyről 2006-ig szolgáltatott ki szigorúan bizalmas információkat. A nyomozás adatai szerint a még meg nem nevezett kínai megbízóknak négyezer oldalnyi titkosított anyagot adott át, a dokumentumok kereskedelmi és számítógépes titkok mellett dizájnterveket, motor-, sebességváltó- és elektronikai rendszereket tartalmazott. A kémkedéssel megvádolt Xiang Dong You tetteiért akár tíz év börtönre és negyedmillió dollárnyi pénzbüntetésre számíthat.
Tavaly decemberben bukott le a BMW-alkatrészekre szakosodott, tizennyolc tagú tolvajbanda. A német rendőrség beszámolója szerint a bűnszövetkezet több mint hárommillió euró értékben lopott alkatrészeket a müncheni gyárból. Beépített embereik a minőség-ellenőrzés során a hibátlan üléseket, keréktárcsákat és más alkatrészeket is hibásnak vagy szállítási sérültnek minősítették. A leselejtezett és megsemmisítésre ítélt darabokat kimentették a raktárból, majd a világhálón fél áron értékesített. A bűnszövetkezetre a BMW belső ellenőrzése figyelt fel, ők értesítették a német hatóságokat is.
Több millió eurós kárt okoztak a németországi Ford dolgozói, akik kenőpénzeket fogadtak el cégektől, hogy beszállítók lehessenek vagy maradhassanak. Karácsony előtt a német államügyészség száz hatósági embere harminc kölni, illetve leverkuseni irodában és magánlakásban tartott razziát vesztegetés, csalás és hűtlen kezelés miatt. Az akció során egy embert őrizetbe vettek, és iratokat foglaltak le. A gyanú szerint a Ford beszerzési és beruházási részlegénél többen rendszeresen kenőpénzt fogadtak el, vagy egyéb előnyöket kaptak a beszállítóktól. A cég alkalmazottai sokszor el nem végzett munkákat is igazoltak.
A Focus német hírmagazin szerint az államügyészség négy vállalkozás és a kölni konszernközpont hat munkatársa ellen indított nyomozást a kenőpénzbotrány miatt. Az érintettek közreműködtek egy új üzemcsarnok építésé ben, illetve a régiek felújításában. Az eddigi vizsgálatok szerint az ügy érinthet Németországon kívüli üzemeket, pél dául a román, a belga és a spanyol Ford-érdekeltségeket.
