Kijelentette: a bankoknak egyáltalán nem érdekük, hogy tömeges kényszerértékesítés és kilakoltatás legyen, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az ingatlanpiacra, tovább növelné a bankok céltartalék-képzési kötelezettségét, ezáltal veszteségét. A vezető tanácsadó ugyanakkor emlékeztetett arra: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a lakáshitelét 90 napnál régebben nem fizető adósok száma meghaladja a százezret, jelentős hányaduk tartósan fizetésképtelen, akiket banki eszközökkelmár nem lehetmegmenteni. Úgy vélekedett: feltétlenül szükséges lenne, hogy a kilakoltatási moratórium lejártának idejére kormányzati intézkedés szülessen, mert olyan súlyos szociális és társadalmi problémáról van szó, ami a bankok által nem kezelhető.

Az Erste nem készül tömeges hitelszerződés felmondásra, és behajtási folyamatainak szigorítását sem tervezi; a Raiffeisennél nincs tömeges, meghatározott időpontra időzített hitelfelmondás – reagáltak a pénzintézetek. Mindkét bank hangsúlyozta: minden hitelintézetnek, így nekik is az az érdekük, hogy hitellel rendelkező ügyfeleik teljesíteni tudják kötelezettségeiket, és ne kerüljön sor a szerződés felmondására. Amennyiben ez utóbbi helyzetet már nem lehet elkerülni, a bankok még akkor is egyeztetést kezdeményeznek a tartozás rendezéséről. Az egyeztetés célja, hogy azon ügyfeleknek is lehetőséget biztosítsanak a végrehajtási eljárás elkerülésére, akiknek már korábban felmondták a hitelügyletét – tették hozzá.

A bankoknak amúgy nem is kell megvárniuk, hogy április végén lejárjon az árverezési és kilakoltatási moratórium, a hitelszerződést ettől még fel lehet mondani és a végrehajtást is el lehet indítani. A PSZÁF adatai szerint a tavalyi első fél évben 15 ezer lakáshitelt adtak át végrehajtásra, csaknem annyit, mint 2009 egészében.