Adókedvezmény: sokba kerülhet az aláírás hiánya
Tegnap megjelentek az adóelőleg-nyilatkozatok javasolt mintái a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján: a nyilatkozatokat azoknak kell kitölteniük és átadniuk a munkáltatónak, akik igénybe kívánják venni a családi adókedvezményt, az adójóváírást vagy a súlyos fogyatékosság után járó személyi kedvezményt. Nem érdemes elmulasztani a nyilatkozattételt, ellenkező esetben meglepetéssel vehetjük tudomásul az év során, hogy havonta kevesebb pénz érkezik a számlánkra, mint gondoltuk: az adójóváírást, illetve a családi kedvezményt ugyanis nyilatkozat hiányában nem fogja figyelembe venni a munkaadó év közben, így azt majd csak a
2011-es jövedelmeinkről 2012-ben benyújtandó adóbevallásban tudjuk rendezni, azaz viszszaigényelni a jogos összeget. Ez például egy 150 ezer forintos bruttó fi zetés és egy gyermek mellett havi 22 100 forint átmeneti nettó veszteséget jelentene idén – mutat be egy példát a hatóság, arra figyelmeztetve: ebben az esetben a magánszemély akár egy évet meghaladó időszakban is „hitelezni” fog a magyar államnak.
A NAV tájékoztatója kiemeli, hogy a családi kedvezmény három eltartott esetén akár 99 ezer forinttal csökkentheti a család havi adóterhelését. A törvény szerint ugyanis a három-, illetve az annál több gyermekes családok gyerekenként havi 206 500 forinttal mérsékelhetik az adóalapjukat, ez pedig fejenként 33 ezer forintnak felel meg. Egy, illetve két gyermek után havi 62 500 forinttal mérsékelhető az adóalap, ami fejenként tízezer forint adómegtakarítást jelent. No persze ehhez rendelkezni kell anynyi bruttó bérrel, amiből teljes mértékben kiaknázható az adókedvezmény. Erre tekintettel a törvény lehetővé teszi a kedvezmény megosztását a házastársak, élettársak között. Erről is nyilatkozni kell a munkaadó felé, melynek tartalmaznia kell minden eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét és megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is. Fontos, hogy az adóelőleg-nyilatkozatot mindkét szülőnek, illetve azok munkáltatóinak is alá kell írnia.
Bár a család kasszáján könynyítő adócsökkentés csak a kedvezményezett eltartottak után jár, a kedvezmény kiszámításakor figyelembe kell venni azokat is, akiket a családi pótlék összegének megállapítása során is figyelembe vesznek. Érthetőbben: a tanulmányaikat folytató, de huszadik életévüket betöltöttek (illetve fogyatékosok esetében a huszonharmadik életév betöltését követően) után már nem jár kedvezmény, de ha a családban van mellettük két gyermek, akik még nem érték el a huszadik életévüket, akkor utánuk nem maximum 10-10 ezer forint az „adónyereség”, hanem legfeljebb 33-33 ezer forint. Mivel a legidősebb testvér után nem lehet érvényesíteni a kedvezményt, ezért nem 99 ezer, hanem „csak” 66 ezer forint marad a családi kasszában: ám ez is több, mint a két gyermek után elérhető 20 ezer.
De nem csak a már megszületett gyermekek után lehet igényelni a kedvezményt. A törvény szerint a magzat után is, a fogantatás kilencvenegyedik napjától. Azokat is a kedvezményezetti körbe sorolja a jogszabály, akik saját jogukon jogosultak családi pótlékra (mert például mindkét szülője elhunyt), valamint a rokkantsági járadékban részesülőket.
Ki számít eltartottnak a kedvezmény szempontjából?
Az adótörvény szerint eltartottnak az számít, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. Vagyis a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és az igénylő háztartásában él. Továbbá az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
