Az erősödés mértéke azonban az öt százalékot nem haladhatja meg –közli címlapján szerkesztőségi cikkében a China Securities Journal. Tavaly 3,6 százalékos felértékelődést tolerált a pekingi kormány.

Indoklásként az infláció elleni küzdelmet hozzák fel, mivel a belföldi fogyasztás fellendülésének, az ezt tüzelő hitelezési hullámnak a hatására a pénzromlási ütem 28 havi csúcsra ért az év végén, gyors cselekvésre sarkallva az illetékeseket. A felértékelődéssel – amely az első fél évben lesz markáns – olcsóbbá válik az import, a dinamikusan dráguló nyersanyagok beszerzése is könnyebbé válik, és csökken az infl ációs nyomás – sorolja az indokokat a kínai üzleti lap, amelyet a Reuters hírügynökség a kormány gondolkodásmódját tükröző, nem hivatalos orgánumként tüntet fel.

A cikk pozitív üzenetet küld Washingtonba Hu Csintao kínai elnök január közepi látogatása előtt – jegyzik meg pénzügyi elemzők, azt várva, hogy még az első negyedévben két százalékot „acélozódhat” a dollárárfolyam.

A kínai kereskedelmi minisztérium helyettes vezetője, Jiang Jao-ping hivatalosan csak annyit közölt, hogy a jüan erősödése az amerikaiakkal szemben fennálló külkereskedelmi többlet csökkentésére nem lesz lényeges hatással, jóllehet annak óriási és egyre növekvő mértéke állandó feszültséggócként terheli a két ország kapcsolatát. Jiang egy fórumon elmondta, hogy bár már 2005 óta igazítják az átváltási arányt, az a kereskedelem volumenére marginális hatást fejtett ki.

Ezzel szemben az amerikaiak – és a fejlett világ legtöbb képviselője – a jüan központilag elrendelt és mesterséges alulértékelésével vádolja sorozatosan Kínát, amely az árfolyamfegyvert kihasználva indirekt eszközökkel támogatja exportját. Ennek köszönhetően csak 2010-ben 270 milliárd dolláros lehet az ázsiai ország kereskedelmi többlete az USA-val szemben.