Ahol megint repülhetnek a főnökök
Az autóiparban dolgozók az elsők között szenvedték meg a válságot. A költségcsökkentés jegyében gyárakat zártak be, aztán a műszakok és a dolgozók számát, majd a munkaidőt és a béreket csökkentették. A takarékosság minden szinten éreztette hatását: céges repülők miatt több főnök is repült állásából, mert amikor politikusoknál kuncsorogtak állami támogatásért, a csőd szélén álló konszernek vezetői minijettel utaztak Detroitból Washingtonba.
A kirúgások után az állásban maradottaknak is jutott feketeleves: 2009 áprilisában több cégnél nem kaptak nyereségrészesedést a dolgozók. Ilyenre a német BMW autógyárnál például harmincöt éve nem volt példa, ezzel egy munkás éves bruttó jövedelme átlagosan 3600 euróval lett kevesebb, vagyis a korábbi 14,8 hónap helyett 2009-ben csak 13,7 hónapot fizettek ki a cégnél.
A tavalyi év eredményei alapján ez már a múlté, a luxusmárkák kiválóan teljesítettek: a javulás hatására ismét emelkedni kezdtek a bérek a járműiparban, sőt előre hozták az idei márciusra esedékes jutalmakat is. A prémiummárkák eladásnövekedéseinek hatására a járműipari cégeknél a tervezettnél korábban tárgyalnak a béremelésekről.
A dolgozók és a szakszervezetek válság idején tanúsított rugalmasságát most kompenzálják a cégek: elsőként a legnagyobb járműipari beszállító, a Bosch jelentette be, hogy a fellendülés eredményeiből dolgozói is részesülnek, ami februártól 2,7 százalékos béremelést jelent a 85 ezer németországi alkalmazottnak.
A sebességváltókat gyártó ZF is napirendre tűzte a bérkérdést, amivel az elmúlt két év fizetéscsökkenését egyenlítenék ki. Az Opelnél a Jövőszerződés 2015 program keretében munkaadók és munkavállalók 2012-re és 2013-ra megállapodnak a bónuszok mértékéről, 2014-ben a cég adózás előtti nyereségének 3,75 százalékát, 2015-ben már a 7,5 százalékát kapnák meg jutalomként a dolgozók. A Mercedes növekvő exportjának hatására a Daimlernél is két hónappal előbbre hozzák a tarifamegállapodásokat, csakúgy, mint az SKF-nél és a Porschénál, ahol tavaly minden dolgozó 2100 euró karácsonyi jutalmat kapott.
A németországi Fordnál a 2,7 százalékos béremelésből 1,7 százalékot már februártól megkapnak a dolgozók. Az Audi 2010-ben 2,5 milliárd eurós nyereséget ért el, így két hónappal előbbre hozza az áprilisra tervezett béremelést.
A nagyfőnökök ismét különgéppel utazhatnak, és béreik is emelkedtek. A topmenedzserek juttatásai megint az egekben szállnak, csakúgy, mint a céges repülők, melyeket sokáig nem használhattak a főnökök.
A General Motors elnök-vezérigazgatója, a 62 éves Dan Akerson évi 1,7 millió dollár készpénzt kap, plusz a cég eredményességétől függően 5,3 millió dollárnyi részvény jár neki a következő három évben – áll a tőzsdefelügyelethez eljuttatott közleményben. Akerson elődje, Edward Whitacre jelenleg havi húszórai tanácsadásért 59 ezer dollárt kap a cégtől.
A repülőgépiparból átigazolt Ford-főnök Alan Mullay 2009-ben és tavaly 1,4 millió dollárnyi fi zetést, valamint részvényei után 17,9 millió dolláros hozamot kapott. Bill Ford elnök 16,8 millió dollárt, az észak-amerikai régiós igazgató 4 millió dollárt keresett. A Daimler hattagú vezetése a válság előtt 30,2 millió eurót, 2009-ben 16,6 millió eurót kapott, Dieter Zetsche elnök jövedelme a korábbi 10 millió felére esett. A Volkswagen konszern elnöke, Martin Winternkorn éves jövedelme ötmillió euró volt, a BMW-vezér Norbert Reithoffer 3,8 millió eurót keresett. A Toyota 38 igazgatójának átlagjövedelme 2009-ben 417 ezer dollár volt.
A magyar helyzet azért még közel sem ennyire rózsás, bár a járműipari dolgozók az átlagnál jobban keresnek, igaz, túl kellett élniük a csökkentett munkaidő és bér nehéz korszakát, már akinek megmaradt az állása, hiszen a 2007-ben még százezernél több embert foglalkoztató járműiparban jelenleg nyolcvanezren dolgoznak.
Több mint 75 ezer hazai munkavállaló jövedelmi adatait gyűjtötte össze a merces. hu, melynek elemzése szerint a járműiparban dolgozók átlagos havi bruttó keresete 202,5 ezer forint. Az autó- és alkatrészgyártók alkalmazottainak fizetése 258,6 ezer forint. Egy műszaki tervező mérnök átlagosan 343,3 ezer forintot, a karbantartó mérnök bruttó 327,6 ezer forintot keres. Budapesten az autóipari alkalmazottak 210 ezer forintot, Győr-Sopron megyében 257 ezer forintot, Komárom-Esztergom megyében 219,2 ezer forintot, Vas megyében 255 ezer forintot, Fejér megyében 228,5 ezer forintot, Heves és Bács-Kiskun megyében átlagosan 200 ezer forint felett keresnek havonta. Ez még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, de az már északi szomszédainknál is megtapasztalható, hogy azonos konszernen belül is nagyok az eltérések: a Volkswagen pozsonyi alkalmazottai 1250 eurót keresnek havonta, ám órabérük így is négy euróval kevesebb, mint amennyit a német csoport spanyolországi dolgozói kapnak a Seatnál. A zsolnai Kia-gyár munkásai 750 eurót keresnek, a szlovák autógyárak dolgozóinak havi átlagfizetése 927 euró.
A béremelések általában követik az ágazat termelésének növekedését, de ha ezzel nincs összhangban, vagyis elszállnak az órabérek, és szétnyílik a költségolló, akkor az adott ország veszít versenyképességéből.
